Fájdalom

“Az élet nagyon szomorú tud lenni, és általában az is. Az emberek úgy tesznek, mintha ez nem így lenne, és hazudnak a gyerekeiknek (…), azért hogy ne ijesszék el őket és ne ábránduljanak ki, pedig igen, az élet szomorú tud lenni. A világnak fogai vannak, és beléd marhat, amikor csak akar.”

Stephen King – Tom Gordon, segíts!

“Az orvosok sok mindent adnak egy betegnek. Gyógyszert adunk vagy tanácsot. És legtöbbször osztatlan figyelmet is kapnak tőlünk. De a legnehezebb, amit egy betegnek megadhatunk, közölni az igazságot. Az igazság kegyetlen. Az igazság kellemetlen. És nagyon gyakran az igazság fáj. Az emberek azt mondják az igazat akarják hallani. De tényleg akarják?

Az igazság fáj. Legbelül senki nem akarja tudni az igazságot. Főleg, ha túl mélyre szalad. Néha azért mondunk igazat, mert egyszerűen nem mondhatunk mást. Néha azért mondunk igazat, mert hangosan ki kell mondanunk ahhoz, hogy meghalljuk. És néha azért mondjuk ki az igazat, mert nem bírjuk megállni. És néha kimondjuk, mert minimum ennyivel tartozunk.”

Grace klinika

“A kórházban minden nap látunk függőséget. Sokkoló, hogy hányféle függőség létezik. Túl sima ügy volna, hacsak a drog, a pia és a cigi volna.  A legnehezebb a leszokásban az, hogy akarjunk leszokni. Hiszen nem véletlenül lettünk függők. Nem. Sokszor. Túl sokszor a dolgok, amik életünk normális részeként indulnak; egyszer csak átcsapnak megszállottságba, megrögzöttségbe. Kezelhetetlenné válnak. A mámort keressük. A mámort, ami mellett minden homályba vész.

A függőség átka az, hogy sosem ér jó véget. Mert a legvégén, bármi is volt az, ami a mennybe repített, már nem esik jól és fájni kezd. De azt mondják nem szokunk le, amíg el nem érjük a mély pontot. De honnan tudjuk, hogy ez hol van.Nem számít mennyire fáj valami van, hogy elengedni még fájdalmasabb.”

Grace klinika

“Ráleltem egy paradoxonra. Ha addig szeretsz, amíg az  már fáj, akkor nem marad már fájdalom csak szeretet.”

Teréz anya

“Ahol több az érzés, több a szenvedés is.”

Leonardo da Vinci

“A világnak fogai vannak, és beléd marhat, amikor csak akar.”

Stephen King – Tom Gordon, segíts!

“Az emberek rengeteg rejtett sebet hordoznak magukban. Mint a személyes múltjuk titkos térképét. Diagramot minden régi sebükről. A legtöbb régi seb begyógyul és nem marad más csak egy heg. De valami nem heged. Néhány sebet mindenhová magunkkal viszünk és bár a vágás a múlté a fájdalom ott lebeg.

Mi a rosszabb? Egy friss seb, ami még szörnyen fájdalmas vagy egy régi, aminek már be kellett volna gyógyulnia, de nem így történt. Talán tanulhatunk a régi sebeinkből. Emlékeztetnek arra, hogy hol voltunk és mit éltünk át. Megtanítanak arra, hogy mit kerüljünk el a jövőben. Szeretjük ezt hinni. Csak hogy nem ez történik, igaz? Vannak dolgok, amiket meg kell tanulnunk újra, és újra, és újra.”

Grace klinika

“Minden családnak megvan a maga módszere arra, hogy hogyan rejtse el azt, amit nem akar közszemlére tenni. Legyen az egy kép, ami eltakar egy csúnya foltot egy falon. Vagy  egy ajtó, ami elfedi a mögötte levő káoszt.  Vagy egy műmosoly, ami hosszú évek kínjait és szívfájdalmait kendőzi el. A családok sok mindenre hajlandók, hogy a kínos igazságot leplezzék. Egyesek persze még többre is, mint mások.

Ha az igazság csúf az emberek megpróbálják véka alá rejteni. Mert tudják micsoda kárt okoz, ha fény derül rá. Úgyhogy vaskos falak közé bújtatják, vagy zárt ajtók mögé dugják. Vagy mindenféle cseles álcával leplezik. De az igazság bármily csúf is, mindig kitudódik. És valakinek, akit szeretünk mindig bántódása esik. Egy másik valaki pedig tobzódik a fájdalmában. És minden igazságok közül ez a legcsúfabb.”

Született feleségek

“A fájdalom faggat. Nincs az a bíró, aki olyan aprólékos, mint az önmagával perbe szálló lelkiismeret.”

Victor Hugo

“Egy sebész mindig a legrosszabb eshetőségekben gondolkodik. Nem engedjük meg magunknak, hogy a legjobbra számítsunk, mert túl sokszor van, hogy a legjobb elmarad. De olykor-olykor valami hihetetlen történik. És hirtelen a legjobb reálissá válik. És olykor-olykor megtörténik a csoda is. És minden józan ítélőképességünk ellenére reménykedni kezdünk.

Orvosként megszoktuk, hogy a betegeknek csak tényeket mondunk, de amit ők igazán tudni akarnak az az, hogy elmúlik-e a fájdalom. Hogy jobban lesznek-e. Hogy meggyógyulnak-e. A betegeink azt akarják tudni, hogy vajon van-e remény.De elkerülhetetlen, hogy szembetaláljuk magunkat a legrosszabb eshetőséggel. Ha a beteget cserben hagyja a teste és a tudomány által ismert összes gyógymód is csődöt mond, mikor a legrosszab eshetőség bekövetkezik, mi már csak a reménybe kapaszkodhatunk.”

Grace klinika

“A könnyeknek szentségük van. A könnyek nem a gyengeség jelei, hanem az erőé. Az elsöprő fájdalom hirnökei és a kimondhatatlan szereteté.”

Washington Irving

“Pontosan abban a másodpercben, amikor a doktor egy újabb köldökzsinórt vágott át, kötelékek szakadtak el mindenfelé a városban. Például az anya és a gyermek között, aki nem akarta, hogy olyan gyorsan felnőjön. Vagy egy rekesz bor és a feleség között, aki nem akarta beismerni nagy gondban van. Vagy a nő és a barátja között, aki nem tudta megbocsátani az árulást. A döntés, hogy elszakadunk attól, amit szeretünk fájdalmas. Ennél csak egy valami rosszabb. Amikor az, akiben megbíztunk helyettünk dönt.”

Született feleségek

“Sebészként megtanuljuk keresni a kórt. Néha könnyű felismerni a bajt. Legtöbbször lépésről lépésre kell haladni. A felszínen kezdeni, a baj bármilyen jele után kutatni. Egy duzzanat, egy seb, egy váratlan tumor után. Legtöbbször nem tudjuk első ránézésre megmondani, hogy mi baja lehet egy embernek. Végtére is kívülről teljesen épnek tűnhet, de ami belül van az egész más történetről árulkodik.

Nem minden seb felületi. A legtöbb seb sokkal mélyebb, mint hinnénk. De szabad szemmel nem látható. És vannak olyan sebek, amelyek meglepetésként érnek minket. De minden sebre vagy betegségre érvényes, hogy le kell ásni és a baj valódi forrását megtalálni. És ha megtaláltuk a bajt gőzerővel próbáljuk helyrehozni.”

Grace klinika

“A sebészi rezidensség egy pontján a legtöbb gyakornok rájön, hogy ki is ő, mint orvos és hogy milyen sebész lesz majd belőle. Ha megkérdezed megmondják. Általános sebész leszek. Ortopéd sebész. Idegsebész. Ezek az elnevezések nemcsak magát a szakterületet jelölik. Segítenek az önmeghatározásban, mert a műtőn kívül a legtöbb sebész nemcsak, hogy nem tudja ki is ő, de rájönni is fél.

Tudom voltak vitáink és sajnálom, hogy nem jelentkeztem. Hiszitek vagy sem én próbáltam jóvá tenni a dolgokat. Tudom, hogy haragszotok, de remélem megbocsájtotok. Úgy látszik, hogy néha helytelenül kell cselekednünk. Néha nagyot kell hibáznunk, hogy helyre tudjuk tenni a dolgokat. Hibázni fájdalmas, de csak így tudhatjuk meg, hogy kik vagyunk valójában. Én már tudom ki vagyok, tudom mit akarok. Enyém életem szerelme és egy új szív. …”

Grace klinika

“Régi történetek ezek. Régiek, mint az emlékezet. A tékozló fiúé, aki hazatér az apához, aki megbocsát neki. A féltékeny feleségé, aki becsapja a férjet, aki bízik benne. Az elszánt anyáé, aki mindent kockára tesz a gyermekéért, akinek szüksége van rá. És a hűtlen férjé, aki megbántja az asszonyt, aki szívből szereti. Miért hallgatjuk meg őket újra és újra? Mert ezek a család történetei, és ha túl nézünk a veszekedésen, fájdalmon és sértődésen. Olykor jól esik emlékeztetnünk magunkat arra, hogy a családon kívül az ég világon nincs fontosabb.”

Született feleségek

“A sebészek többnyire vad és teljességgel valószínűtlen műtétekről álmodnak. Egy ember összeesik egy étteremben. Felnyitjuk egy vajazó késsel és szívbillentyűt egy faragott répa darabbal helyettesítjük. De olykor olykor egész másról álmodoznak. A legtöbb álmunk elillan az ébredéssel. Száműzzük az agyunk mélyére. De néha elhisszük. Hogyha elég erősen akarjuk, az álom folytatodik.

Az álom egyszerű. Az élvezet jó. És a dupla élvezet még jobb. A fájdalom rossz. És nincs olyan, hogy kevésbé fáj. De a valóság más. Az igazság az, hogy a fájdalom azért van, hogy eláruljon valamit. De csak kevés élvezet van, amit hasfájás nélkül kiélvezhetünk. De talán így van jól. Talán az a dolgok rendje, ha néhány álmunk örökre csak álom marad.”

Grace klinika

“A fájdalom olyan, mint a részeg vendég: mindig visszajön még egy utolsó összeborulásra.”

Stephen King

“Azt mondják, az idő gyógyít,
Hogy feledni is lehet -
A mosolyok s könnyek mégis, most is
Kínozzák a szívemet.”

George Orwell

“Az önsajnálat a legnagyobb ellenségünk. Ha behódolunk neki, egész életünkben semmi bölcset sem tudunk tenni.”

Helen Keller

“A boldog emberek nem sokat tudnak az életről. A fájdalom az emberek nagy nevelője.”

Anatole France

“Egy vágyam van csupán, s efelé török egész lényemmel. Oly soká kívántam, és oly állhatatosan, hogy bizonyára beteljesedik, mégpedig nemsokára, hisz földi életem magába szívta már: megsemmisültem e beteljesedés várásában… Istenem! Hosszú küzdelem ez, és bár vége volna már!”

Emily Brontë

“Az a szív, mely sokat szeret, sokat szenved.”

Dosztojevszkij

“A világ ura a fájdalom, és senki sincs, aki hálójából menekülhetne.”

Oscar Wilde

“Az életben lesznek olyan idők, amikor nehéz lesz mosolyognod, de annak ellenére, amit látsz, az összes fájdalom ellenére meg kell őrizned a humorérzékedet. Tudnod kell mosolyogni azon a sok baromságon!”

Tupac

“A halál az a pont, ahol véget ér a fájdalom, és megszületnek a szép emlékek. Nem az életnek szakad vége, csak a fájdalomnak.”

Stephen King

“Az élet túlságosan rövid ahhoz, hogy huzamosabb időn át haragudjunk az emberekre, és mindent elraktározzunk, ami fáj.”

Charlotte Brontë

“Orvosként megtanuljuk, hogyan kell szkeptikusnak lenni, mert a betegeink folyamatosan hazudnak nekünk. A törvény így szól: Minden beteg hazug, amíg őszintesége be nem bizonyosodik. Hazudni rossz, legalábbis ezt tanítják. Állandóan. Születésünktől. Az őszinteség a legjobb út, az igazság felszabadít. A hazug ember és a sánta kutya esete meg hasonlók. De sajnos néha muszáj hazudni. Azért hazudunk magunknak, mert az igazság, az igazság baromira fáj.

Mindegy mennyire próbáljuk tagadni, nem észre venni. A hazugságok végül szertefoszlanak. Akár tetszik, akár nem. De tudják mitől igaz az igazság, mert fáj. Ezért hazudunk.”

Grace klinika

“A fájdalom sokféleképpen jelentkezik. Egy kis szúrás vagy égető érzés, a váratlan fájdalom. A mindennapok szokványos fájdalmai. És ott van az a fájdalom, amit nem nyelünk le. Az a hatalmas nagy fájdalom, ami minden más érzést elnyom. Feledteti a világ többi dolgát. A végén csak arra gondolunk, mennyire fáj, ami történt. Hogy hogy kezeljük a fájdalmat, az rajtunk áll. Fájdalom. Érzéstelenítünk, elhesegetjük, felvállaljuk, letagadjuk. De néhányunknak az a leghatásosabb gyógymód, ha valahogy átvergödünk rajta.

Fájdalom bár nem igen múlik. Talán elmúlik saját magától. Bízz benne, hogy a seb, amit okozott elmúlik. Nincs kész megoldás. Nincs egyszerű válasz. Végy egy nagy levegőt és várd, hogy az érzés enyhüljön. Legtöbbször a fájdalom leküzdhető. De néha a fájdalom akkor ér ,amikor nem számítassz rá. Mélyen övön alól üt és nem enged el. Fájdalom, túl kell élnünk, mert az igazság az, hogy nem kerülhetem el és az élet mindig újabbakkal szolgál.”

Grace klinika

“Pár száz évvel ezelőtt Benjamin Franklin megosztotta a világgal a sikerének titkát: Amit ma megtehetsz – mondta – sose halaszd holnapra. Ez az ember fedezte fel a villamosságot. Azt hihetnénk többen is megfogadjuk a szavát. Nem tudom miért halogatjuk a dolgokat, de ha tippelnem kéne, azt mondanám a félelem az oka. Félelem a kudarctól, a fájdalomtól, a visszautasítástól. Néha pusztán a döntéshozataltól félünk, merthogy mi van, ha tévedünk, ha helyre hozhatatlan hibát követünk el. Akármitől is félünk egy dolog tuti biztos, hogy idővel a fájdalom, hogy nem tettünk meg valamit nagyobb, mint a félelem, hogy megtegyük. Olyan lesz, mintha egy hatalmas tumort cipelnénk.

Ki korán kel, aranyat lel. Kétszer ad, ki gyorsan ad. Aki sokat markol, keveset fog. Nem csinálhatunk úgy, mint akinek nem szóltak. Mind ismerjük a közmondásokat, hallottuk a filozófusokat, a nagyszüleinket, akik mind a rohanó időről beszéltek. Ugye ismerős a mondat: ragadd meg az alkalmat. Mégis néha magunknak kell rájönnünk. El kell követnünk a saját hibáinkat, meg kell tanulnunk a leckét. A ma lehetőségeit besöpörjük a holnap szőnyege alá, de egyszer csak nem megy és akkor végre tényleg felfogjuk, hogy miről beszélt Benjamin Franklin. Hogy jobb tudni, mint sötétben élni. Hogy jobb az ébredés, mint az alvás. És hogy a legnagyobb bukás  is, a legcsúnyább, legszörnyűbb hiba is jobb, mintha meg se próbáljuk.”

Grace klinika

“A belső, titkos bánatok sokkal, de sokkal gyötrőbbek, mint a közös nyomorúságok.”

Voltaire

“A fájdalom elkerülhetetlen. A szenvedés választás dolga.”

buddhista közmondás

“Öt perc kedvesség egy nap boldogságot jelenthet annak, aki nagy fájdalmától szenved, s megmentheti az életét.”

Kathy O’Beirne

“Szívedben érezd mindenki bánatát és fájdalmát.”

George Washington

“Ha az út, amelyen jársz, állandóan fájdalmat okoz neked, akkor az nem a te utad.”

Judith Sills

“A fájdalom hozzátartozik a fejlődéshez. Így tanulunk.”

Dan Brown

“Az állatok közül egyedül az ember kegyetlen. Ő az egyetlen, aki azért okoz fájdalmat, mert örömét leli benne.”

Mark Twain

“Azt mondják, az idő minden sebet begyógyít. Szerintem ez nem így van. A sebek megmaradnak. Idővel az agy, hogy megőrizze józanságát, szövetekkel vonja be a sebet, és csökken a fájdalom, de sosem múlik el.”

Rose Kennedy