Grace klinika 10/24 – Jövő

“Azt nem tudhatja, idióta. Tőle ez akár élete legrosszabb napja is lehetne. Tudják mit szoktak mondani: Ki tudja lehet, hogy holnap elüt egy busz? Ez azért túlzásnak tűnik. Amíg egy barátunkat tényleg el nem üti egy busz. A lényeg az, hogy sosem tudhatjuk, hogy milyen nap vár ránk.

Mindig, amikor azt hisszük, látjuk a jövőt, csak egy pillanatra is. Az megváltozik. A jövő néha képes teljesen gyorsan megváltozni és mi csak arról dönthetünk mi a következő lépés. Dönthetünk úgy, hogy félünk tőle. Csak állunk remegve és nem mozdulunk. Elképzelve  a lehető legrosszabbat is. Vagy elindulhatunk az ismeretlen felé. És remélhetjük, hogy fantasztikus lesz.”

Grace klinika

Grace klinika 10/23 – Hatás-ellenhatás

“Minden hatásnak van egy azonos erejű ellenkező irányú ellenhatása. A sürgősségi osztályon dolgozók ezt a saját bőrükön tapasztalták. Ejtőernyősök, redeósok. Emberek, akiknek a bátor lépéseik törött csontokhoz és zúzott lépekhez vezetnek. A sebészek megtanulják kezelni, hogy a nagy ötletük kudarcot vall. Összeszedjük a darabokat és megpróbáljuk összerakni őket.

Az a helyzet a bátor lépésekkel, hogy ijesztőek. Lehet, hogy könnyekhez és törött csontokhoz vezetnek. És éppen ez teszi őket olyan átkozottul izgalmassá.”

Grace klinika

Felhő atlasz – A hit

“A hit, akár csak a félelem vagy a szeretet ugyanúgy megértendő erők, mint ahogy értjük a relativitás elméletet vagy a valószínűségszámítást. Ezek is olyan jelenségek, amelyek meghatározzák életünk alakulását. Tegnap az életem még egy adott irányba tartott, de ma már egy másik irányba haladt. Tegnap még úgy gondoltam sosem tennék meg olyat, amit ma megtettem. Ezek az erők, melyek gyakran újrateremtik az időt és a teret és alakítani illetve módosítani tudják azt, akinek képzeljük magunkat, már jóval a születésünk előtt hatni kezdenek, majd az elmúlásunk után sem szűnnek meg.
Az életeinket és a választásainkat, ugyanúgy ahogy a kvantummechanika jelenségeit is pillanatonként értjük meg. Minden egyes kereszteződés, minden egyes találkozás egy új potenciális irányt kínál.”

Felhő atlasz

Grace klinika 10/22 – Új nézőpont

“Néha egyszerűen muszáj elutazni. Egy új  nézőpontért. De nem mindig látjuk, hogy szükségünk van-e új nézőpontra, mert hááát ahhoz új nézőpontra van szükség, hogy ezt belássuk.

Nyissuk ki a szemünket. Mit látunk? Új lehetőségeket. Az új nézőpont új reményt is kínál? Ez a cél. Bár nem mindig alakulnak így a dolgok. Néha egy új nézőpont azt jelenti, meglátjuk, amit addig nem.”

Grace klinika

Grace klinika 10/21 – A döntésről

“Az elmúlt 20 évben az orvosok egyik legfontosabb eszközévé az algoritmus vált. A beteg panasza bekerül egy dobozba és egy képlet segít eldönteni, mi a következő lépés. De mi van ha a panasz nem fér bele egy dobozba. Hááát hirtelen magunkra maradtunk váratlanul ezernyi választási lehetőséggel.

Szóval mit csinálunk? Hogyan döntünk? Ha ott maradunk a sötétben. Mi a biztosíték rá, hogy nem követjük el a legnagyobb hibát valaki életében? Becsukjuk a szemünket, kizárunk mindent és mindenkit magunk körül. Imádkozunk, hogy a belső hangnak igaza legyen. Mert ha már döntöttünk, többé már nincs visszaút.”

Grace klinika

Grace klinika 10/20 – Sebészet

“A sebészet szóló műfaj. Amikor egy szikével a kezünkben az asztalhoz lépünk, egyedül vagyunk. Csak magunkra számíthatunk. Mert bár egy egész csapat vesz körül minket, ami igazán számít az a mi felkészültségünk, döntéseink, eszünk, kezünk, mozdulataink. Minden csak rajtunk múlik.

A sebészek megtanulnak egyedül dolgozni. Igazi szólisták. Magányosak a műtőben és azonkívül is. De az igazság az, hogy sosem vagyunk egyedül. A vállán állunk azoknak, akik előttünk jöttek. Ott állunk a kollégákkal akik segítettek, felkészítettek. A pillanatra, amelyért minden sebész dolgozik. Amikor minden a felkészültségünkön, a döntéseinken, az eszünkön, a kezünkön, a mozdulatainkon … amikor minden csak rajtunk múlik.”

Grace klinika

Grace klinika 10/19 – Elismerés

“A Harper-Avery díj az egyik legrangosabb díj, amit sebész kaphat. A jelölteket telefonon értesítik mindig ugyanakkor. Pénteken keleti parti idő szerint reggel nyolckor. Ami Seattle-ben hajnali öt. Az anyámat ötször is jelölték. Én már átéltem ezt. Ha megcsörren a telefon minden megváltozik. Hirtelen szupersztárrá válik. És ha nem … azt nem tudom. Anyám szupersztár volt, őt mindig felhívták.

Anyám nem hitte volna, hogy nyerni fog. Úgy gondolta, ez népszerűségi verseny és ő nem népszerű. Nő volt és medika és az arroganciáját félreértették az emberek. El sem merte képzelni, hogy esetleg még is nyerhet, mert annyira szerette volna. És amikor kimondták anyám nevét, őszintén megdöbbent. Elismerték a rengeteg munkáját és áldozatát. Majd hazajött és azt mondta, hogy nem nyerte meg a Harper-Avery-t, hanem kiérdemelte.”

Grace klinika 10/18 – Fertőzés

“Minden ébren töltött óra alatt átlagosan tizennyolcszor érintjük meg az arcunkat. Naponta körülbelül százszor tesszük ki magunkat valamilyen fertőzésnek. A fertőzés gonosz módon kihasználja a mindennapi szokásainkat. Terjed, ha megfogunk egy ajtót, egy asztalt, a lift gombját, egy tollat, egy poharat. Vagy pénzt. Csak annyit tehetünk, hogy megpróbáljuk megállítani a terjedését. Mert ha már terjed, általában a vírus győz.

Köztudott, hogy az orvosok a legrosszabb betegek. Nem törődünk a tünetekkel, amíg össze nem esünk. Szeretjük azt hinni, hogy mások vagyunk, mint a betegeink. De egyikünk sem legyőzhetetlen. Végül szembe kell néznünk vele, hogy emberek vagyunk és hogy néha legnagyobbaknak is kell segítség.”