Goethe az emberről

„Az embert nem a születés, a földi rang avatja előkelővé, hanem a szellem és a jellem.”

Goethe

Bosszú 2/14 – Áldozat

„Az áldozat. Eredeti értelmezése szerint egy számunkra értékes dologról való lemondás, hogy kedvére tegyünk valami felsőbb hatalomnak. Elkötelezettség, amit nem lehet egyszerű ígéretekkel megpecsételni. Egy eskü. Bármilyen szívből jövő is, sosem vár viszonzást. Mialatt a valódi áldozat felfoghatatlan veszteséggel jár.

Az áldozat olyan dologról való lemondáat jelent, amit mindennél jobban szeretnünk. Új cél csakis a veszteség felett érzett bánatból születhet. Az örök elkötelezettség egy ügy iránt nagyobb, mint az én. Erkölcsi kötelességünk végig járni az útat. Egészen a végéig.”

Bosszú

Grace klinika 11/16 – Tünetek

„Arra tanítjuk a rezidenseket, hogy ha patakopogást hallanak, akkor az alighanem ló és nem zebra. Azt jelenti, hogy a legnyilvánvalóbb válasz általában helyes. Mert így az orvos nem a rossz utat választja. Mert így maradunk közel az igazsághoz. És így menthetünk életeket. Részben ezért is vagyok jó sebész. Patakopogás, akkor ló. Én mindig lóra gondolok. Akkor is, ha nem kéne.

A dolgok nem mindig azok, aminek látszanak. Gyakran csak jelzik, hogy valahol mélyen nagyobb baj van. Tünetek. Vörös zászlók. A figyelmeztető jelek, amire oda kéne figyelnünk. Nem tehetünk úgy, mintha nem léteznének. A fájdalmas dolgok. A rossz dolgok. Amiket lehet, hogy már túl késő rendbe hozni.”

Grace klinika