„Minden ember, minden apró mozzanat életedbe úgy került, hogy magad vontad oda. Az pedig, hogy most mit kezdesz velük, rajtad áll.”
Richard Bach
Bosszú 3/14 – Az elme
„Az összes fegyver közül, amivel csatába indulunk az elme a leghatásosabb. Minden ösztönünk és tudásunk kulcsa. Segít megkülönböztetni a barátot az ellenségtől, a szeretetet a gyűlölettől. De még ha ez a fegyver hibás is, nem maradsz védtelen, mert az elme ha nem ép, még veszélyesebb. És nincs rá garancia, hogy következő áldozatként nem magát választja.”
Bosszú
Rejtő Jenő a sorsról
„A sors láthatatlanul és hallgatagon virraszt az életek felett, és úgy történik minden, ahogy ő akarja.”
Rejtő Jenő
Született feleségek 2/14 – Valószínűtlen barátságok
„A világ tele van valószínűtlen barátságokkal. Hogy ezek, hogy jönnek létre? Úgy, hogy míg az egyik ember szükséget szenved, a másik kész segítő kezet nyújtani. Mikor ilyen kedvességgel találkozunk végre képesek vagyunk becsülni azokat, akiket korábban leírtunk. És mielőtt észbekapnánk a szövetség megköttetik tekintet nélkül arra, hogy mások megértik-e. Igen, valószínűtlen barátságok szövödnek nap, mint nap. Senki sem érti ezt jobban, mint a magányosak. Sőt mi több, ők épp erre számítanak.”
Született feleségek
Grace klinika 4/9-10 – Valóság
„Azért leszünk orvosok, hogy életeket mentsünk. Azért leszünk orvosok, hogy jót tegyünk. Azért leszünk orvosok, mert kell az adrenalin, az eufória, a lökés. De amire emlékszünk a nap végén, az a veszteség, amit álmatlanul visszapörgetünk éjjelenként. Az a fájdalom, amit okoztunk. A baj, amit nem orvosoltunk. Az életek, amiket tönkretettünk vagy nem mentettünk meg. Vagyis az orvoslás a gyakorlatban alig hasonlít az eredeti célhoz. A tapasztalat nagyon gyakran nyakatekert és fenekestül felfordul.
…
A nap végén az orvoslás gyakorlata kevéssé hasonlít az álmunkra. Azért leszünk orvosok, hogy életeket mentsünk. Azért leszünk orvosok, hogy jót tegyünk. Azért leszünk orvosok, mert kell az adrenalin, az eufória, a lökés. De amire emlékszünk a nap végén, az a veszteség, amit álmatlanul visszapörgetünk éjjelenként. Az a fájdalom, amit okoztunk. A baj, amit nem orvosoltunk. Az életek, amiket tönkretettünk vagy nem mentettünk meg. A nap végén a valóság távol áll a reményeinktől. A valóság a nap végére legtöbbször nyakatekert és fenekestül felfordul.
…
Néha a világ a feje tetejére áll. És aztán valahogy valószínűtlenül, amikor nem is várnánk, a világ ismét helyre áll.”
Grace klinika