Gyilkos elmék 13/7 – Huseyn Raza – gyász, boldogság, orvosság

„Tudjátok, mi vagyunk a gyász maga drágám, mi vagyunk a boldogság és mi vagyunk az orvosság.”

Huseyn Raza

Mr. Robot 1/4 – Démonok

„Úgy tartják az ördög akkor a legerősebb, amikor elfordulunk. Mint egy program, amely csendben fut a háttérben, amíg mi mással sz*rakodunk. Démonoknak hívjuk őket, felhasználói interakció nélkül dolgoznak. Monitoroznak, naplóznak, értesítést küldenek. Az ősi ösztönök, elnyomott emlékek, öntudatlan szokások, mind velünk vannak, mindig aktívak. Igyekszünk helyesen cselekedni jól viselkedni, elhozni a változást, de az egész sz*rt sem ér. Mert a szándékaink lényegtelenek, nem a szándékok vezérelnek, hanem a démonok. … Hogy megijesztenek-e a reményteli pillanatok? Igen, hiszen ott vannak a démonok. Mert egy felhaszhnálói jóváhagyástól független parancs úgyis kirántja a talajt a lábam alól. Tovább folytatódik a hamis örömök és valós csapások körforgása. Ezt biztosra veszem. … A démonok sosem tétlenkednek. Folyton ügyködnek. Elcsábítanak. Manipulálnak. A markukban vagyunk. És hiába vagy velem, hiába hoztalak létre. A lényeg nem változik. Egyedül küzdünk a démonainkkal. És a legjobb amit remélhetünk, a reménysugarunk a küzdelem során, hogy ha kitörünk innen, akkor a túloldalon legalább ismerős arcok várnak.”

Mr. Robot

Grace klinika 14/7 – Elfogadás

„A sebész olyan tudós, akinek azt tanítják, hogy csakis azt higgye el, amit lát. De ezt nem mindig tartjuk be.

Akár sebész valaki, akár nem mindannyian el kell fogadjuk az élet nagy rejtélyeit. El kell fogadnunk, hogy igenis léteznek csodák. És hogy a múlt, az emlékezet és a múlt lidércei épp olyan valódiak, mint bármi más a világon.”

Grace klinika

Grace klinika 6/14 – Fejlődés

„A sebészszike sterilizált, karbonizált, rozsdamentes acélból készül. Ez hatalmas előrelépés volt az első szikéhez képest, ami inkább csak egy éles bot volt. Az orvostudomány folyamatosan fejlődik és ezzel a sebészeknek is lépést kell tartaniuk. Nagy a nyomás, hogy alkalmazkodjunk a változásokhoz. Ez fájdalmas tud lenni. De enélkül csak visszafelé haladnánk és nem előre.

Folyamatosan fejlődnünk kell minden percben, mert a világ egy perc alatt megváltozhat. És nincs idő visszanézni. Néha a változás kényszerből fakad. Néha véletlenül következik be. És ezt kiaknázzuk. Mindig új módon kell összerántanunk magunkat. Változunk. Alkalmazkodunk. Új ént teremtünk magunknak. Csak meg kell győződnünk arról, hogy az új az előző fejlettebb változata.”