Charlotte Brontë a bánatról
"Azt hiszem, a bánat volt mindig a legsúlyosabb betegségem. Néha azt gondolom, ha valami nagy boldogság érne, még meggyógyulhatnék."
Charlotte Brontë
Charlotte Brontë
Charlotte Brontë a kapcsolatokról
Ha az egész világ gyűlöl és rosszat hisz rólad, de a lelkiismereted tiszta, sohasem leszel egyedül.
Charlotte Brontë
Charlotte Brontë a gonoszokról
"Csak azokhoz akarok jó lenni, akik jók hozzám. Ha az ember mindig azt teszi, amit a kegyetlenek és igazságtalanok kívánnak tőle, ezzel nagyon is megkönnyíti a rossz emberek dolgát. A gonoszoknak akkor nem kell félniük semmitől, és így nem is igyekeznek megjavulni, hanem mindig gonoszabbak és gonoszabbak lesznek. Én azt gondolom: aki ok nélkül bánt, azt vissza kell ütni, olyan keményen, hogy elmenjen a kedve a kegyetlenkedéstől."
Charlotte Brontë
Charlotte Brontë – szeretet vs csalódás
"Az emberi szeretet parányi morzsája jutott nekem; nagyra tartottam, azt hittem, igazgyöngy, ám elolvadt az ujjaim között, kicsúszott a kezemből, mint a jégdarab."
Charlotte Brontë
Charlotte Brontë – megbánás
"Az ember egy pillanat alatt elkövethet olyat, amin aztán évekig bánkódhat, s az élet azon többé nem változtat semmit."
Charlotte Brontë
Charlotte Brontë – képzelet és valóság
"A képzelettől veszem kölcsön, amit a valóság nem ad meg nekem."
Charlotte Brontë
Charlotte Brontë – élet vs harag
"Az élet túlságosan rövid ahhoz, hogy huzamosabb időn át haragudjunk az emberekre, és mindent elraktározzunk, ami fáj."
Charlotte Brontë
Charlotte Brontë a testvéri szeretetről
"Ebben a pillanatban villant belém, mit érezhetnek a testvérek egymás iránt. Életüktől elválaszthatatlan ez az érzés, semmilyen érzelmi megrázkódtatás nem tudja gyökerestül kiszaggatni, a civakodások megtaposhatják egy pillanatra, hogy utána annál elevenebb legyen. Ezt az érzést semmiféle szenvedély nem sem fojthatja el véglegesen, még az erős, igaz szerelem is legfeljebb csak versenyre kelhet vele."
Charlotte Brontë
Charlotte Brontë a boldogságról
"Nincs nagyobb boldogság, mintha szeretnek bennünket."
Charlotte Brontë