Francois de la Rochefoucauld az irigységről

“Irigységünk mindig tovább tart, mint azoknak a boldogsága, akiket irigylünk.”

Francois de la Rochefoucauld

Antoine de Saint-Exupéry – szeretet és hűség

„Szépek vagytok, de üresek. Nem lehet meghalni értetek. Persze egy akármilyen járókelő az én rózsámra is azt mondhatná, hogy ugyanolyan, mint ti. Holott az az igazság, hogy ő egymaga többet ér, mint ti valamennyien, mert ő az, akit öntözgettem. Mert ő az, akire burát tettem. Mert ő az, akit szélfogó mögött óvtam. Mert róla öldöstem le a hernyókat (kivéve azt a kettőt-hármat, a lepkék miatt). Mert őt hallottam panaszkodni meg dicsekedni, sőt néha hallgatni is. Mert ő az én rózsám.”

Antoine de Saint-Exupéry – A kis herceg

Született feleségek 3/8 – Veszély

„Olyan sok minden van, amit úgy szeretnénk elmondani a gyerekeinknek. Szeretnénk meggyőzni őket, hogy ne nőjenek fel olyan hamar. De nem hallgatnak ránk.  El akarjuk mondani nekik, hogy a szépség mulandó. De ők nem hajlandók elhinni. Figyelmeztetjük őket, hogy tetteiknek következményei lesznek. És mégis dacolnak velünk. Szomorú, de gyerekeink még csak nem is kapizsgálják, hogy veszélyes hely ez a világ. Így hát a mi dolgunk, hogy megtegyünk mindent, amit csak tudunk, hogy megvédjük őket. Mindent, az égvilágon!”

Született feleségek

Hamvas Béla a szabadságról

„Egyszer. Mindig csak egyszer. Mindig először, mindig utoljára.
Nem a törvényt keresni. Szabadnak lenni. Nem alkalmazkodni. Elhatározni. Nem a megszokás. A váratlan. A kaland. A veszély. A kockázat. A bátorság.
Egyszer. Soha többé. Soha még egyszer. Csak egyetlenegyszer. Minden csak egyszer.
A küszöbön állni. Folytonos átlépésben lenni. Élve meghalni, meghalva élni.
A pillanat. Ez a személyesség. Egy. Egyszer. Soha többé. Soha még egyszer.
Aki ezt elérte, szabad. És ha szabad, belátja, hogy nem érdemes mást, csak a legtöbbet. Szeretni.”

Hamvas Béla

Született feleségek 4/2 – Mosoly

„Semmi sem megtévesztőbb egy mosolynál. És ezt senki sem tudja jobban, mint azok, akik mögéje rejtőznek. Egyesek kivillantják a fogukat, hogy udvariasan figyelmeztessék az ellenségeiket. Mások sugárzó arcot öltenek, hogy leplezzék könnyeiket. Vagy ostoba grimaszt vágnak, hogy a félelmüket palástolják. És akkor ott az a ritka mosoly, ami tényleg szívből jön. Annak az embernek a mosolya, aki tudja hogy a gondjait hamarosan elfelejtheti.”

Született feleségek