“Irigységünk mindig tovább tart, mint azoknak a boldogsága, akiket irigylünk.”
Francois de la Rochefoucauld
“Irigységünk mindig tovább tart, mint azoknak a boldogsága, akiket irigylünk.”
Francois de la Rochefoucauld
„Szépek vagytok, de üresek. Nem lehet meghalni értetek. Persze egy akármilyen járókelő az én rózsámra is azt mondhatná, hogy ugyanolyan, mint ti. Holott az az igazság, hogy ő egymaga többet ér, mint ti valamennyien, mert ő az, akit öntözgettem. Mert ő az, akire burát tettem. Mert ő az, akit szélfogó mögött óvtam. Mert róla öldöstem le a hernyókat (kivéve azt a kettőt-hármat, a lepkék miatt). Mert őt hallottam panaszkodni meg dicsekedni, sőt néha hallgatni is. Mert ő az én rózsám.”
Antoine de Saint-Exupéry – A kis herceg
„Olyan sok minden van, amit úgy szeretnénk elmondani a gyerekeinknek. Szeretnénk meggyőzni őket, hogy ne nőjenek fel olyan hamar. De nem hallgatnak ránk. El akarjuk mondani nekik, hogy a szépség mulandó. De ők nem hajlandók elhinni. Figyelmeztetjük őket, hogy tetteiknek következményei lesznek. És mégis dacolnak velünk. Szomorú, de gyerekeink még csak nem is kapizsgálják, hogy veszélyes hely ez a világ. Így hát a mi dolgunk, hogy megtegyünk mindent, amit csak tudunk, hogy megvédjük őket. Mindent, az égvilágon!”
Született feleségek
„Egyszer. Mindig csak egyszer. Mindig először, mindig utoljára.
Nem a törvényt keresni. Szabadnak lenni. Nem alkalmazkodni. Elhatározni. Nem a megszokás. A váratlan. A kaland. A veszély. A kockázat. A bátorság.
Egyszer. Soha többé. Soha még egyszer. Csak egyetlenegyszer. Minden csak egyszer.
A küszöbön állni. Folytonos átlépésben lenni. Élve meghalni, meghalva élni.
A pillanat. Ez a személyesség. Egy. Egyszer. Soha többé. Soha még egyszer.
Aki ezt elérte, szabad. És ha szabad, belátja, hogy nem érdemes mást, csak a legtöbbet. Szeretni.”
Hamvas Béla
„Semmi sem megtévesztőbb egy mosolynál. És ezt senki sem tudja jobban, mint azok, akik mögéje rejtőznek. Egyesek kivillantják a fogukat, hogy udvariasan figyelmeztessék az ellenségeiket. Mások sugárzó arcot öltenek, hogy leplezzék könnyeiket. Vagy ostoba grimaszt vágnak, hogy a félelmüket palástolják. És akkor ott az a ritka mosoly, ami tényleg szívből jön. Annak az embernek a mosolya, aki tudja hogy a gondjait hamarosan elfelejtheti.”
Született feleségek