„Az embernek a szenvedés iránti méltatlankodását voltaképpen nem maga a lényegi szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés kelti fel.”
Nietzsche
Grace klinika 7/3 – Különc
„A legtöbb sebész különc kisgyerek volt. Míg más kisgyerekek kint játszottak, mi begubóztunk a szobánkba. Bemagoltuk a preiódusosrendszert. Órákon át kis mikroszkópok fölött görnyedtünk. Vagy békát boncoltunk. … Képzelhetik micsoda megkönnyebbülés volt, amikor felnőttünk és rájöttünk, hogy vannak még olyanak, akik éppenolyan különcök, mint mi. Mikroszkópokkal, döglött békákkal és a késztetéssel, hogy embereket szedjenek szét.
…
Senki nem akar különc lenni. A legtöbben észre sem veszik, hogy azok, míg túl késő nem lesz megváltozni. De nem számít mekkora különc leszel, a végén akkor is lesz valaki, aki vár rád, hacsak nem lépett még tovább. Mert ha szerelemről van szó, még a különcök sem várnak örökké.”
Grace klinika
Álmomban már láttalak – megismerés
„Nem arról ismerszik meg egy ember, hogy mit csinál, hanem hogy miképp áll fel a bukásból.”
Álmomban már láttalak
Született feleségek 8/5 – Szerepek
„Minden csoportban vannak szerepek, melyeket a csoporttagjai sorsszerűen betöltenek. A tökéletes háziasszony hozza az uzsonnát. A pénzügyi varázsló vezeti a könyvelést. A minden lében kanál terjeszti a pletykát. De néha mind közül a legfontosabb szerepet olyanra osztják, aki a legkevésbé sincs felkészülve rá.
…
Igen, azt hihetjük ugyan, hogy a sors egy bizonyos szerepre szán minket. Ám azok a szerepek néha váratlanul megváltozhatnak. Egy iszkolós diák egyszer csak önbizalomra lelhet. Egy hosszú ideje házasságban élő asszony, bántó új valósággal szembesülhet. Egy elfoglalt anya rájöhet, hogy a figyelmére máshol van szükség. És a nő, aki csak egy kis jót szeretett volna tenni, azon kaphatja magát, hogy sokkal nagyobb szerepet játszik, mint tervezte.”