Móricz Zsigmond az élet apró örömeiről

„A mindennapi hangyaharcban nincs pihenője az embernek az apró jelenségek és nagyszerűségek meglátására. Csak ha erei le vannak kötve, ha karcert szab rá a büntető végzet, akkor van ideje belemerülni olyan dolgok megnézésébe, melyek felségesebbek egész élete munkájánál.”

Móricz Zsigmond – A karcerben

Született feleségek 8/5 – Szerepek

„Minden csoportban vannak szerepek, melyeket a csoporttagjai sorsszerűen betöltenek. A tökéletes háziasszony hozza az uzsonnát. A pénzügyi varázsló vezeti a könyvelést. A minden lében kanál terjeszti a pletykát. De néha mind közül a legfontosabb szerepet olyanra osztják, aki a legkevésbé sincs felkészülve rá.

Igen, azt hihetjük ugyan, hogy a sors egy bizonyos szerepre szán minket. Ám azok a szerepek néha váratlanul megváltozhatnak. Egy iszkolós diák egyszer csak önbizalomra lelhet. Egy hosszú ideje házasságban élő asszony, bántó új valósággal szembesülhet. Egy elfoglalt anya rájöhet, hogy a figyelmére máshol van szükség. És a nő, aki csak egy kis jót szeretett volna tenni, azon kaphatja magát, hogy sokkal nagyobb szerepet játszik, mint tervezte.”

Grace klinika 10/15 – Elengedés

„Tudják, hogy van farokcsontjuk. Az régebben farok volt. A rózsaszín rész a szemünk sarkában pedig egy harmadik szemhéj volt. A féreg nyúlvány régebben segített az emésztésben. Most semmit sem csinál. Az evolúció története arról szól, mit hagytunk hátra. Mitől váltunk meg. A testünk csak ahhoz ragaszkodik, amihez feltétlenül szüksége van. És ha valamit már nem használunk, lemondunk róla. Elengedjük.

Miért olyan jó érzés megszabadulni dolgoktól? Kifakadni. Elengedni. Talán azért, mert amikor rájövünk, hogy mennyire kevés kell az életben maradáshoz akkor jövünk ár, milyen erősek is vagyunk valójában. Amikor már tényleg csak annyink van, amennyi kell. Hogy csak ahhoz ragaszkodjunk, ami nélkül nem tudunk élni. Ami kell. Nemcsak a túléléshez. Hanem a gyarapodáshoz.”

Grace klinika