Született feleségek 4/10 – Mary Elizabeth Frye – Ne jöjj el sírva síromig

„Ne jöjj el sírva síromig.
Nem fekszem itt, nem alszom itt.
Ezer fúvó szélben lakom.
Gyémánt vagyok fénylő havon.
Érő kalászon nyári napfény.
Szelíd esőcske őszi estén.
Síromnál sírva meg ne állj.
Nem vagyok ott.
Nincs is halál.”

Mary Elizabeth Frye

Grace klinika 4/5 – Kísértés

„A sebészek okkal tanulják meg forgatni a szikét. Szeretjük azt mutatni, hogy kemény hidegfejű tudósok vagyunk. Eljátszani, hogy semmitől sem rettenünk meg. De az igazság az, hogy azért leszünk sebészek, mert a lelkünk mélyén reméljük, hogy legyőzzük azt, ami kísért minket. A gyengeség, a törékenység, a halál.

Nemcsak a sebészekre igaz. Igazából senkit nem ismerek, akit ne kísérteni valami vagy valaki. És valahányszor megpróbáljuk egy szikével kivágni a fájdalmat, vagy elrejteni a szekrény mélyére rendszerint belebukunk. Csak úgy tűnnek el a randa foltok, ha új lapot nyitunk. Vagy eltemetünk egy régi történetet. Hogy végre-végre megnyugodjon.”

Grace klinika

Grace klinika 6/21 – Érzések

„A bőrünk testünk legnagyobb szerve. Megvéd minket. Összetart. Szó szerint elárulja mit érzünk. A bőr lehet puha és sérülékeny. Nagyon érzékeny. Roppant törékeny. A bőr egy sebésznek nem számít. Könnyedén belevágunk, mögé nézünk. Az alatta lévő titkok érdekelnek. Finomság, érzékenység kell hozzá.

Mindegy milyen vastag bőrűek próbálunk lenni. Milliónyi érző idegvégződés van ott. Teljesen szabadon. És túl sok mindent éreznek. Megpróbáljuk megvédeni magunkat a fájdalomtól. De ez nem mindig sikerül. Néha csak egyetlen dolog marad. Hogy érzünk.”

Grace klinika