Vincent Van Gogh a határokról

„Nem mindig tudjuk megmondani, mi tart bennünket bezárva, bebörtönözve, szinte eltemetve, de mégis érez az ember bizonyos határokat, bizonyos kapukat. Bizonyos falakat. Mindez képzelet lenne, fantázia? Nem hiszem. Aztán felmerül az emberben a kérdés: Istenem! Sokáig tart ez még, mindig, mindörökkön örökké? Tudod, mi szabadít meg a fogságból? A mélységes, komoly szeretet. Ha vannak barátok, testvérek, szeretők, ez nyitja meg természetfeletti hatalommal, mágikus erővel a börtönt.”

Vincent Van Gogh

Grace klinika 9/3 – Alku

„Egy sebész nem köt kompromisszumot. Dacolunk a halállal. Felülmúljuk a tökéletest. Akár 17 órán keresztül is operálunk, ha kell. Nem alkuszunk meg. De ez nem azt jelenti, hogy nem is fogunk.

Ha a szívünket követjük. Ha nem alkuszunk meg. Furcsa, nem igaz? Megkönnyebbülünk. A nap fényesebben süt. És legalább egy rövid pillanatra békére lelünk.”