„Soha senkinek ne hidd el, hogy nem érdemled meg, amit akarsz!”
10 dolog, amit utálok benned
Gyilkos elmék 9/22 – közmondás a sorsról
„Azt, aki arra született, hogy felakasszák, nem szabad vízbe fojtani.”
közmondás
Született feleségek 5/1 – Idő
„Egyszer mindannyiunkkal megtörténik. Eljön a pillanat, amikor feltesszük magunknak a kérdést: hová szaladt el az idő? A gyerekek, akiket egykor dédelgettem, hogy nőhetnek fel ilyen gyorsan? Az élet, amiről álmodtam, hogy alakult át sosem várt karrierré? És a nő, akit nap, mint nap a tükörben láttam, hogy vált olyasvalakivé, akit fel sem ismerek?
…
Olyan gyorsan elszalad. Egy szempillantás és az élet, amit ismertünk örökre elmúlik. Mi meg csak állunk ott és magunkat kérdezzük. A szerelmem, hogy hagyhatott el? A szépségem mikor kezdett hervadni? A barátom miért változott meg? A képességeimhez mérten a lehető legjobb anya voltam? Na persze vannak emberek, akik tudják milyen gyorsan múlik az idő. Ezért olyan eltökéltek, hogy megszerezzék, amit akarnak még mielőtt túl késő lesz.”
Született feleségek
Született feleségek 2/21 – Igazság
„Minden családnak megvan a maga módszere arra, hogy hogyan rejtse el azt, amit nem akar közszemlére tenni. Legyen az egy kép, ami eltakar egy csúnya foltot egy falon. Vagy egy ajtó, ami elfedi a mögötte levő káoszt. Vagy egy műmosoly, ami hosszú évek kínjait és szívfájdalmait kendőzi el. A családok sok mindenre hajlandók, hogy a kínos igazságot leplezzék. Egyesek persze még többre is, mint mások.
…
Ha az igazság csúf az emberek megpróbálják véka alá rejteni. Mert tudják micsoda kárt okoz, ha fény derül rá. Úgyhogy vaskos falak közé bújtatják, vagy zárt ajtók mögé dugják. Vagy mindenféle cseles álcával leplezik. De az igazság bármily csúf is, mindig kitudódik. És valakinek, akit szeretünk mindig bántódása esik. Egy másik valaki pedig tobzódik a fájdalmában. És minden igazságok közül ez a legcsúfabb.”
Született feleségek
D. Carnegie – álmok
„Általában az az ember jut a legmesszebb, aki hajlandó merni és csinálni. Egy óvatos hajó soha nem jut messze a parttól. „
D. Carnegie