Voltaire az ítélkezésről

„Akinek látszunk, arról mindenki ítélhet, amilyenek valóban vagyunk, arról senki sem.”

Voltaire

Egyszer volt – Új kezdet

„… Látott  jobb napokat ez igaz, de ezután is jöhetnek még szebb idők. És csak, mert az élet most épp nem olyan, amilyennek szeretnénk még nem kell mindent lerombolni. Elkezdtem gondolkodni arról, amit csinálok és amim van és arról, amit nem csinálok és amim nincs. Úgy tűnik a környéken mindenki lemondott róla, hogy elképzelje, milyen lehet egy jobb élet. De ha be tudjuk vallani magunknak, hogy amit akarunk, az létezik valahol. Akkor talán harcolni is tudunk érte. És ha harcolunk, akkor félig meg is szereztük. Igen, ez a helyzet az itteniekkel. Úgy tűnik minden reménytelen. De hirtelen valaki felbukkan és ihletet ad … , mert az első lépés egy új kezdethez az, ha elképzeljük, hogy lehet új kezdet. …”

Egyszer volt

Grace klinika 5/20 – Vereség

„A vereség az nem opció. Egy sebésznek nem. Nem hátrálunk az asztaltól, míg a beteg lélegzik. A halál egy kihívás. Az életveszély az, ami kiver minket az ágyból reggel. Nem ijedünk meg egykönnyen, meg se rezzenünk. Nem hátrálunk. És pláne nem adjuk fel. Legalábbis a munkában.

A munkánk közben hinnünk kell, hogy a vereség nem opció. Hogy bármilyen betegek is a betegeink … mindig van remény. De mikor a remények helyét átveszi a valóság és el kell fogadnunk az igazságot, akkor is csak a mai csatát vesztettük el, de nem a holnap háborúját. Megmondom mi a feladás: ha egyszer megteszed, ha egyszer beadod a derekad, el is felejted min is vitatkoztál az előtte.”

Grace klinika

Bosszú 2/4 – Megérzés

„Egyesek szerint a megérzés adomány, ugyanakkor átok is lehet. Egy jelzés, ami olyan helyről érkezik, amit jobb felfedezetlenül hagyni. Az emlékek visszhangja, ami soha nem hal el. Nem számít milyen erősen próbáljuk elfojtani.

Amikor döntés előtt álltam Apám mindig azt mondta, hallgassak az ösztöneimre. A megérzéseink mindig tudják mire van szükségünk. A megérzés egy kis hang, ami megsúgja, ki barát és ki ellenség. Kit tarts kar távolságra és kit magadhoz közel. De túl gyakran zavar meg a félelem, a kétség és makacs reményeink, amiért is aztán nem hallgatunk a megérzéseinkre.”

Bosszú