„A legboldogabb szerelemnek is megvannak a viharai, akár azt is lehetne mondani: éppen annyira él rettegéseiből, mint ujjongásaiból.”
Stendhal
Bosszú 2/11 – Tervek, hibák
„Olykor a legjobban megszervezett akciók is balul sülnek el. Nem számít mennyit dolgozunk a részleteken. A tervnek mindig lesz egy gyenge pontja. És mindig lesz olyan, aki ezt ki is használja. Hogy bukásra ítélje a tervet és vele együtt az elkövetőjét is.
…
Minden tervbe csúszhat végzetes hiba. Néha a szív az. Még azok is hibáznak, akiknek a legóvatosabbnak kellene lenniük. Bár az óvatoskodás nem mindig vezet eredményre. Amikor egy terv ingatag alapokon nyugszik a kudarc nem lehetőség, hanem bizonyosság. „
Carl Gustav Jung a szabad akaratról
„Szabad akarat az, amikor az ember azt teszi, amit tennie kell.”
Carl Gustav Jung
Grace klinika 2/6 – Emberismeret
„Általában az emberek kétféleképpen kategorizálhatok. Vannak, akik szeretik a meglepetéseket és vannak, akik nem. Én, én nem. Nem is ismerek sebészt, aki szereti a meglepetéseket, mert sebészként szeretünk mindent tudni. Muszáj tudnunk, mert ha nem tudunk mindent, az emberek meghalnak és minket beperelnek. Most csacsogok? Azt hiszem csacsogok. Oké, tehát a mondandom lényegének, mert van lényege, semmi köze a meglepetésekhez, vagy halálhoz, sem perekhez, sőt a sebészekhez sem. A lényeg a követekző: akárki is mondta azt, hogy amit nem tudsz, az nem fáj az egy címeres idióta volt. Mert az általam ismert legtöbb ember számára a legrosszabb dolog a világon, ha nem tudnak valamit. Na jó, nyertek, talán csak a második legrosszabb.
…
Sebészként annyira sok mindent kell tudnunk. Tudnunk kell, hogy van-e elég erőnk. Tudnunk kell, hogy hogyan gondoskodjunk a betegekről. És tudnunk kell, hogy hogyan gondoskodjunk egymásról. A végén arra is rá kell jönnünk, hogyan gondoskodjunk magunkról. Sebészként mindent tudnunk kell, de emberilényként néha jobb sötétben tapogatozni, mert a sötétben lehet, hogy félünk, de réménykedünk is.”
Grace klinika
Grace klinika 10/14 – Küzdelem
„A rák egy biológiai pidbull. Mindig harcolni akar, és lesből támad. Megvárja, hogy a test biztonságban érezze magát, hogy azt higgye, hogy erős és egészséges. A rák ekkor lép támadásba és csak nő és nő. A test nem észleli a veszélyt.
…
Elbújhatunk a pidbull elől, de az csak ideig óráig segít. Csak egyféleképpen győzhetünk. Talpra kell állni. Ha szerencsénk van és élve megússzuk, szánjunk időt a ünneplésre. Mielőtt visszavesszük a páncélt, hogy megküzdjünk a következővel.”