Tatiosz az igazi szeretetről

„Az igazi szeretet ajándék: nem kérheted, és nem is követelheted, ahogyan ő sem kér, és nem követel semmit. Van, ha életre hívod; és nincs, ha elvárod, hogy legyen. Földi eszköznek semmi hatalma felette.”

Tatiosz

Grace klinika 6/14 – Fejlődés

„A sebészszike sterilizált, karbonizált, rozsdamentes acélból készül. Ez hatalmas előrelépés volt az első szikéhez képest, ami inkább csak egy éles bot volt. Az orvostudomány folyamatosan fejlődik és ezzel a sebészeknek is lépést kell tartaniuk. Nagy a nyomás, hogy alkalmazkodjunk a változásokhoz. Ez fájdalmas tud lenni. De enélkül csak visszafelé haladnánk és nem előre.

Folyamatosan fejlődnünk kell minden percben, mert a világ egy perc alatt megváltozhat. És nincs idő visszanézni. Néha a változás kényszerből fakad. Néha véletlenül következik be. És ezt kiaknázzuk. Mindig új módon kell összerántanunk magunkat. Változunk. Alkalmazkodunk. Új ént teremtünk magunknak. Csak meg kell győződnünk arról, hogy az új az előző fejlettebb változata.”

Grace klinika 4/9-10 – Valóság

„Azért leszünk orvosok, hogy életeket mentsünk. Azért leszünk orvosok, hogy jót tegyünk. Azért leszünk orvosok, mert kell az adrenalin, az eufória, a lökés. De amire emlékszünk a nap végén, az a veszteség, amit álmatlanul visszapörgetünk éjjelenként. Az a fájdalom, amit okoztunk. A baj, amit nem orvosoltunk. Az életek, amiket tönkretettünk vagy nem mentettünk meg. Vagyis az orvoslás a gyakorlatban alig hasonlít az eredeti célhoz. A tapasztalat nagyon gyakran nyakatekert és fenekestül felfordul.

A nap végén az orvoslás gyakorlata kevéssé hasonlít az álmunkra. Azért leszünk orvosok, hogy életeket mentsünk. Azért leszünk orvosok, hogy jót tegyünk. Azért leszünk orvosok, mert kell az adrenalin, az eufória, a lökés. De amire emlékszünk a nap végén, az a veszteség, amit álmatlanul visszapörgetünk éjjelenként. Az a fájdalom, amit okoztunk. A baj, amit nem orvosoltunk. Az életek, amiket tönkretettünk vagy nem mentettünk meg. A nap végén a valóság távol áll a reményeinktől. A valóság a nap végére legtöbbször nyakatekert és fenekestül felfordul.

Néha a világ a feje tetejére áll. És aztán valahogy valószínűtlenül, amikor nem is várnánk, a világ ismét helyre áll.”

Grace klinika