„Nem az rendített meg engem, hogy hazudtál nekem, hanem, hogy többé nem hiszek neked.”
Nietzsche
„Nem az rendített meg engem, hogy hazudtál nekem, hanem, hogy többé nem hiszek neked.”
Nietzsche
„A fertőzés általában alattomosan támad. A beteg már jól van. Azt hiszi elmúlt a fertőzés. De aztán az visszatér a semmiből. A test még gyenge, alig gyógyult meg. Bumm! Visszatért a betegség. Ha elterjed a fertőzés. Ha már bekerült a véráramba. Hááát akkor nagyon oda kell figyelni, mert az ilyen fajta fertőzés, halálos is lehet.
…
Van az a dolog, az a szörnyű dolog, amiről azt hittük már vége és ha még sincs? Van az a dolog, amiről azt hittük, már értjük. És ha mégse? Honnan tudni, hogy valaminek vége? Mikor lehet biztonságosan tovább lépni? Talán soha. Talán fejest kell ugrani a vízbe, csak kipróbálni, milyen érzés. És ha jó érzés, ha igazán nagyon jó érzés, akkor … a fenébe, hadd szóljon!”
Grace klinika
„Mindnyájunk életében elérkezik az időpont, amikor az irányítás kicsúszik a kezünkből. A legtöbbünk célja vissza venni azt. A káosz ellen legjobban a káosszal vehetjük fel a harcot.
…
A káoszt, annak meghatározása szerint nem lehet uralni. Amint beüt, minden rend és akarat hasztalan. A káosz következményei kiszámíthatatlanok. Az egyetlen bizonyosság az benne, hogy pusztítás jár a nyomában.”
Bosszú
„A kertvárosban bűnt találni nem nehéz. Csak a zárt ajtók mögé kell benézni. Máris megláthatjuk, ahogy a szomszédunk adót csal. Túl sok vodkát iszik. És elcseni az apja magazinjait. Bizony a kertváros tele van bűnösökkel, akik közül néhányan olykor megbánják a bűneiket.
…
A kertvárosban nem nehéz bűnt találni. Csak a zárt ajtók mögé kell benézni és megláthatjuk, amint a szomszéd asszonyaink megcsalják a férjüket. Neheztelnek a gyermekeikre. Áskálódnak a barátaik ellen. De bármennyire is szeretjük kitárgyalni embertársaink bűnös cselekedeteit. Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy nagy különbség van vétek és a gonoszság közt. Milyen szomorú, hogy mindig akad valaki, aki készségesen jön és emlékeztet rá.”
Született feleségek
„Túlságosan is könnyű megmaradni a saját álláspontunk és véleményünk fogságában, ugyanakkor szabadságra lelhetünk, ha hátrálunk egy lépést, és megpróbálunk a nagyobb összefüggésre is tekintettel lenni.”
Mungi Ngomane