Gyilkos elmék 6/2 – J.J. – Búcsú

„Hálás vagyok az évekért, amelyeket e családban tölthettem. Mindenért, amit közösen éltünk át. Minden fejlődési lehetőségért. A legjobbakat magammal viszem és az ő példájuk vezérel bárhová megyek. Egy barátom azt mondta legyek őszinte. Hát az leszek.  Bár nem akartam, de elindulok az úton. Főként, mert mindent leckének tekintek. Vagy talán, mert nem akarok dühösen távozni. Vagy talán, mert végre megértettem. Vannak dolgok, amelyeket nem akarunk, de el kell fogadnunk. Vannak dolgok, amelyekről tudni sem akarunk, de tanulnunk kell. És vannak, akik nélkül nem élhetünk, mégis búcsúznunk kell.”

J. J. – Gyilkos elmék

Grace klinika 2/5 – Fájdalom

„A fájdalom sokféleképpen jelentkezik. Egy kis szúrás vagy égető érzés, a váratlan fájdalom. A mindennapok szokványos fájdalmai. És ott van az a fájdalom, amit nem nyelünk le. Az a hatalmas nagy fájdalom, ami minden más érzést elnyom. Feledteti a világ többi dolgát. A végén csak arra gondolunk, mennyire fáj, ami történt. Hogy hogy kezeljük a fájdalmat, az rajtunk áll. Fájdalom. Érzéstelenítünk, elhesegetjük, felvállaljuk, letagadjuk. De néhányunknak az a leghatásosabb gyógymód, ha valahogy átvergödünk rajta.

Fájdalom bár nem igen múlik. Talán elmúlik saját magától. Bízz benne, hogy a seb, amit okozott elmúlik. Nincs kész megoldás. Nincs egyszerű válasz. Végy egy nagy levegőt és várd, hogy az érzés enyhüljön. Legtöbbször a fájdalom leküzdhető. De néha a fájdalom akkor ér ,amikor nem számítassz rá. Mélyen övön alól üt és nem enged el. Fájdalom, túl kell élnünk, mert az igazság az, hogy nem kerülhetem el és az élet mindig újabbakkal szolgál.”

Grace klinika

Bosszú 2/21 – Sötétség

„Félünk a sötétben. Vágyunk a megnyugtató fényre. Ami bizotsítja a körvonalakat és formákat. Ami segít azonosítani és felismerni ami előttünk van. De mitől félünk valójában? Nem magától a sötétségtől. Hanem a benne rejtőző igazságtól.”

Bosszú