„Arra gondoltam, nem veszek többé haldokló kis fenyőfát még hátralevő karácsonyaimra, csak egy ágat, hiszen amiért veszem a kis fákat s a kis gyertyákat, az emlékezés és a szeretet lángja nem bennük, hanem énbennem, magamban van.”
Fekete István
„Arra gondoltam, nem veszek többé haldokló kis fenyőfát még hátralevő karácsonyaimra, csak egy ágat, hiszen amiért veszem a kis fákat s a kis gyertyákat, az emlékezés és a szeretet lángja nem bennük, hanem énbennem, magamban van.”
Fekete István
„Olykor olykor mindenki szívesen átadja magát a fantáziának. Na persze, hogy ki hogy játszik az nagyban különbözhet. Néha azt mondjuk magunknak, hogy a munka nem fog beleszólni a családi életünkbe. Néha elképzeljük, hogy bizonyos kapcsolatok nagyobb jelentőséggel bírnak, mint a valóságban. Alkalomadtán úgy teszünk, mintha meg akarnánk győzni magunkat, hogy a titkaink nem is olyan rémségesek. Igen a szerepjátszás egyszerű játék. Ott kezdődik, hogy magunknak hazudunk. És ha másokat is meg tudunk győzni a hazugságunkról, nyert ügyünk van.”
Született feleségek
„A legfontosabb dolgokat a legnehezebb elmondani. Ha ezekről beszélsz, nevetségesnek érzed magad, hiszen szavakba öntve összezsugorodnak – amíg a fejedbe vannak, határtalannak tűnnek, de kimondva jelenktéktelenné válnak. Ám azt hiszem, többről van szó. A legfontosabb dolgok túl közel lapulnak, ahhoz a helyhez, ahol a lelked legféltettebb titkai vannak eltemetve, irányjelzőként vezetnek a kincshez, amit az ellenségeid oly szívesen lopnának el. S ha mégis megpróbálsz beszélni róluk, a hallgatóságtól furcsáló tekintetet kapsz cserébe, egyáltalán nem értenek meg, nem értik miért olyan fontos ez neked, hogy közben majdnem sírva fakadsz. És szerintem ez a legrosszabb. Amikor a titok nem miattad marad titok, hanem mert nincs, aki megértené.”
Stephen King – Állj ki mellettem!
„Ha kizártál minden lehetségest, bármennyire valószínűtlen, ami maradt az az igazság.”
Sir Arthur Conan Doyle – Scherlock Holmes
„A legveszélyesebb fegyver, amit ellenünk fordíthatnak az a saját lelkünk. Kihasználják kételyeinket és bizonytalanságunkat, amik eleve ott lesnek ránk. Önmagunkhoz legyünk hűek vagy mások elvárásainak feleljünk meg? Ha őszinték és nyiltak vagyunk, szerethetnek minket feltétel nélkül? Van-e elég bátorságunk ahhoz, hogy kiadjuk magunkból a legbelsőbb titkainkat. Vagy a végén mind kiismerhetetlenek maradunk? Még magunk számára is?”
Bosszú