„Az élet kevés kötelességgel indul. Felesküszünk a zászlóra. Esküszünk, hogy visszavisszük a könyvet a könyvtárba. De ahogy öregszünk esküket teszünk, ígérgetünk, tele leszünk kötelességekkel. Nem ártani. Az igazat és csakis az igazat. Míg a halál el nem választ. És csak gyűlnek, csak gyűlnek míg mindenkinek mindent megígérünk és ráeszmélünk, hogy mi a kötelesség.
…
Ha sebész vagy mindenki utánad kap. Csak egy ígéretet teszünk. És hirtelen megfojtanak a kötelezettségek a betegeink felé, a kollégák felé, a gyógyítás felé. Így azt tesszük, amit minden normális ember, elfutunk az ígéreteink elől, hátha elfelejtik őket. De előbb vagy utóbb utol érnek. De néha a legrettegettebb kötelesség elől nem is éri meg elfutni.”
Simon András a mosolyról
„A mosoly vidáman világító kisablak a közöny sötét éjszakájában.”
Simon András
Michael Schophaus az életről
„Csak azt kell tenni, ami fontos, csak azt kell szeretni, akit szeretni akar az ember, és az ég szerelmére, nem szabad jelentéktelen dolgokra fecsérelni az időt. Ahhoz túl rövid az élet.”
Michael Schophaus
Arthur Schopenhauer – megbocsátás, felejtés
„Megbocsátani és felejteni annyi, mint becses tapasztalatokat az ablakon kidobni.”
Arthur Schopenhauer
Gyilkos elmék 1/1 – Ralph Waldo Emerson a talányról
„Minden talány és a talány kulcsa egy újabb talány.”
Ralph Waldo Emerson