„A vérünkben van, hogy ítélkezünk a körülöttünk élők felett. Elítélünk idegeneket az öltözetük miatt. A szomszédainkat azért, ahogy a kertjüket gondozzák. És a barátainkat azért, ahogy nyilvánosan viselkednek. Igen mindannyian örökösen ítélkezünk. Sose gondolván arra, hogy egy napon mi magunk lehetünk, akit megítélnek. … Igen, a vérünkben van, hogy ítélkezzünk a körülöttünk élők felett. És a vérünkben van az is, hogy másokat okoljunk a saját hibáinkért.
…
A vérünkben van, hogy ítélkezzünk a körülöttünk élők felett. Ha eleresztik a fülünk mellett a kívánságaikat azt gondoljuk tiszteletlenek. Ha nem figyelik a gyereküket árgus szemmel, levonjuk a következtetést, hogy alkalmatlan szülők. Ha csaláson kapjuk őket feltételezzük, hogy ismerjük az indokaikat. De mi történik akkor, ha végre megállunk egy percre, hogy a saját életünket tegyük mérlegre. Fájó lehet hátra tekinteni s látni, hogy mibe keveredtünk bele. És még annál is fájóbb rájönni, hogy nem áll szándékunkban kiszállni.”
Grace klinika 13/14 – Találkozók
„Nem járok találkozókra. Se gimisekre, se az egyetemiekre. Nincs kedvem felületes beszélgetésekhez egy csomó emberrel, akikre alig emlékszem. Ha valakire szükségem van, azzal tartom a kapcsolatot. Vagy csak nem tudom, hogy hogyan szabaduljak meg tőlük.
…
Nem járok találkozókra. De értem, hogy mások miért járnak. Mert újra azt érezhetik, amit már nagyon régen nem. Kényelmes, ismerős, olyan, mintha hazatérnénk. Látjuk, mi lett a többiekből. Megvalósították-e az álmaikat vagy már elvesztették minden reményüket. Vagy látjuk, hogy megtalálták, amit mindenki keres. Új álmokat és reményeket.”
Grace klinika
Richard Bach a magányról
„Ameddig nem adsz helyet a lelkedben valakinek, aki éppolyan fontos neked, mint saját magad, addig mindig magányos maradsz.”
Richard Bach
Bosszú 3/21 – Rabság
„Rabságban. Fogva tartva. A szabadságtól megfosztva. 6 év telt el így a fiatalságomból. A javító intézetben sokan elvesztik a reményt. Számomra a rabság kezdőlökés volt a bosszúálláshoz, amire megesküdtem. Amint szabadulok megbüntetem azokat, akik megfosztottak a szabadságomtól.
…
A szenvedély fűtötte akarat megállíthatatlan. Idővel lendületbe jön és akkor a változás irányíthatatlanná válik. A hajlandóság így alakul át motivációvá. És egy gyermek esküje így válik valósággá.”
Mark Twain a mindennapokról
„Add meg minden napnak az esélyt, hogy életed legszebb napja legyen!”
Mark Twain