„Nem az az erős, aki nem esik el, hanem az, aki mindig fel tud állni.”
Niccolo Machiavelli
Grace klinika 8/15 – Problémák
„Mikor mindent megpróbáltál, de a fejfájásod nem szűnik, vagy tovább köhögsz, a duzzanat nem lohad, akkor fordulsz szakemberhez. Mi sebészek évekig tanuljuk, hogyan lássuk meg a másodperc töredéke alatt, hogy pontosan mi is a probléma. A baj csak az, hogy minden idő dacára, amit a baj meglátásának tanulására fordítottunk, egyesek látóköre rettentően szűk marad. És hogyan győzhetnél meg valakit, aki a tudománnyal takarózik?
…
Lehet, hogy nem tetszik, de időről-időre mégis muszáj megállnunk és kitisztult fejjel meglátni a nagyobb képet. Valójában, ha rájössz, hogy rosszul nézted a dolgokat, nagyon felszabadító tud lenni. Hirtelen új utak nyílnak meg, új lehetőségek ott, ahol korábban nem voltak és minden rendbe jön, ha egy reménytelen helyzet már nem tűnik annak. Viszont olykor másképp alakulnak a dolgok.”
Grace klinika
Grace klinika 13/17 – Ez a törvény
„A dolgok szétesnek. A tojáshéj sohatöbbé nem áll össze. Ahogy a betört ablaküveg sem. Ez a termodinamika 2. törvénye és mellesleg az élet. A dolgok ritkán állnak össze, de folyton széthullanak.
…
Minden darabokra hullik egyszer. Még mi is. Ez a törvény. Mert sajnos ilyenek vagyunk. És ezzel muszáj szembenéznünk. De próbáljuk késleltetni, ameddig csak lehet.”
Grace klinika
Grace klinika 8/22 – Carpe diem
„Carpe diem. Borzasztóan irritál ez a kifejezés. Hogy tervezzük, akkor az életünket, a karriert, a családot, ha mindig csak a mának élünk. Ha minden nap minden percét megragadnánk, nem lennének orvosok. Ki csinálná végig az orvosit? Túl elfoglaltak vagyunk ahhoz, hogy a mában éljünk. Bármit is jelentsen ez.
…
Na jó, igazuk volt a rómaiaknak. Élvezned kell az életedet. Élni azt jelenti, hogy minden reggel, amikor felkelsz választanod kell. Vagy megragadod az élet minden pillanatát és a jövőre gondolsz jöjjön bármi. Vagy behúzod a függönyöket és kizárod a napfényt.”
Grace klinika
Gyilkos elmék 1/11 – Harriet Beecher Stowe a könnyekről
„Egy sír felett a legkeserűbb könnyeket azokért a szavakért ejtjük, amiket nem mondtunk ki, s azokért a tettekért, amiket nem tettünk meg.”
Harriet Beecher Stowe