Bosszú 2/5 – Megbocsátás

„Azt szokták mondani, hogy aki bűntelen, az vesse az első követ. Hogy bűntelen lehessen az ember, az teljes megbocsátást igényel. De amikor az emlékek  frissen feltépett sebek, a megbocsátás nem éppen a legtermészetesebb emberi reakció.

Időről időre elkövetünk olyan dolgokat, jó vagy rossz szándékkal, amiért vezekelnünk kell.”

Bosszú

Edith Eva Eger a tudatról

„… a legkártékonyabb börtön a saját tudatunkban van, de a kulcs a zsebünkben. Bármekkora is a szenvedés, bármilyen erősek a rácsok, lehetőség van kitörni, bármi tart is fogva. Nem könnyű. De annyira megéri.”

Edith Eva Eger

Grace klinika 12/7 – Kutatás

„Egy sebész dolga, hogy problémák után kutasson. Hogy megkérdezze mindenkitől, Önnek mi a baja? Előre kell látnunk a legrosszabb eshetőséget. Ha az a munkánk, hogy másokat jobbá tegyünk automatikusan a legrosszabbat keressük bennük.

A beidegződések ellen nehéz harcolni. Nagyon fontos, hogy nyitottak legyünk. Így tanulunk. Így fejlődünk. Megyünk előre. Amíg csak tudunk. Aztán hagyjuk, hogy a vágy fölénk kerekedjen. Aztán engedünk annak, ami helyes vagy jó vagy kielégít pillanatnyilag. De még akkor is mélyen legbelül többnyire tudjuk, hogy megfogjuk bánni.”

Grace klinika

Született feleségek 2/22 – Egyedül

„Nem  mindenki élvezi, hogy egy nagy közösség kicsiny része legyen. Sőt egyesek sovárogva vágynak rá, hogy az állandó társaság és nyüzsgés zaját hátra hagyják. Így hát útra kelnek  annak reményében, hogy a magány meghozza számukra a csendet és nyugalmat. Csak ekkor döbbennek rá, milyen veszélyes is egyedül lenni a világban.

Megrázó pillanat mindannyiunknak. A pillanat, amikor rájövünk, hogy egyedül vagyunk a világban. A család, amit magától értetődönek tartunk egy nap hátat fordíthat nekünk. A férj, akiben fenntartás nélkül bízunk megcsalhat minket. A lány, akit szívből szeretünk talán sosem tér vissza hozzánk. És akkor a végén ott állunk egy szál magunk. Na persze egyesek kifejezetten örülnek annak, ha egyedül lehetnek.”

Született feleségek

Erich Fromm a bátorságról

„Szeretve lenni és szeretni, ehhez bátorság kell, az a bátorság, hogy bizonyos értékeket mindennél előbbre valónak ítéljünk – és vállalva a kockázatot, mindent föltegyünk ezekre az értékekre.”

Erich Fromm