Született feleségek 7/2 – Gyógyítás

„A kórház orovsai és nővérei a gyógyítás mesterei. Sínbe teszik a törött csontokat. Bekötözik a sebeket. És kezelik a betegségeket. De van egy dolog, amit nem tudnak kezelni. A furdaló lelkiismeretet.
…
Vannak a fájdalomnak olyan formái, melyek nem gyógyíthatóak kórházban. Így hát a szenvedők megpróbálják önmagukban meglelni a gyógyírt. Vannak, akik a kínzó magányt enyhítik új barátokkal. Vannak, akik a furdaló lelkiismeretükön könnyítenek némi készpénzzel. Vannak, akik égető vágyaikat csillapítják kedves apró gesztusokkal. Milyen szomorú azonban, hogy mindig vannak olyanok, akik nem léphetnek a gyógyulás útjára. Hisz tudják jól, hogy csak még több fájdalom vár rájuk.”

Született feleségek

 2013.09.29. |   0 |  Kategóriák: Sorozat Született feleségek |    Címkék:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Sorozat Született feleségek

Született feleségek 4/9 – Vihar

„Olyan gyönyörű napnak indult, de akkor jött a szél és megváltoztatott mindent. És nemcsak a házakat és a kerteket. Megváltoztak az emberek is. Míg a vihar tombolt mindegyikük tanult valamit barátságról, megbocsátásról és megváltásról. És volt, aki a legkeményebb leckét tanulta meg, hogy az élet mindig törékeny és nagyon gyakran igazságtalan. „

Született feleségek

  • 2012.05.21.
  • 0
Victor Hugo

Victor Hugo a sorsról

„Ha egyszer a véletlen játszani kezd veled, készülj fel rá: fordulat fordulat után ér. Ha a sors felnyitja kapuját, ontja a meglepetéseket. Ha rést ütött, az események egymás után törnek be rajta, egymást érik a meglepetések. A meglepetés homály.”

Victor Hugo

  • 2011.08.24.
  • 0
Grace klinika Sorozat

Grace klinika 6/23 – Biztonság

„A legtöbb embernek a kórház rémisztő hely. Ellenséges hely. Ahol rossz dolgok történnek. A legtöbben szívesebben lennének templomban, vagy iskolában, vagy otthon. De én itt nőttem fel. Míg az anyám dolgozott, én a galérián tanultam olvasni, a hullaházban játszottam, zsírkrétával a régi korlapokra firkáltam. Nekem a kórház volt a templom. Az iskolám. Az otthonom. A kórház volt a menedékem, a szentélyem. Jó itt lenni. Illetve jó volt itt lenni.
…
Én a galérián tanultam olvasni, a hullaházban játszottam és zsírkrétával a régi korlapokra firkáltam. Nekem a kórház volt a templomom, az iskolám, az otthonom, a menedékem, a szentélyem. Jó itt lenni. Illetve jó volt itt lenni.”

Grace klinika

  • 2013.07.09.
  • 0