Született feleségek 7/4 – Retikül

„Retikülnek hívják. És minden nő tudja, gyakorlatilag bármi lehet benne. A személyre szabott mobiltól, a romantikus regényen át, az életmentő gyógyszerig. De bármi is rejtőzzön benne, egy valamiben biztosak lehetünk. Minden retikül elárul valamit a nőről, aki viseli. Akár tudja az illető, akár nem.

Retikülnek hívják. És minden nő tudja, gyakorlatilag bármi lehet benne. Egy kisbaba cumis üvegétől kezdve, a védelem árán át, egy új barátnőnek szóló ajándékig. Bármi is rejtőzzön benne, egy valamibe bizotsak lehetünk minden retikül elárul valamit a nőről, aki viseli. Akár tudja, akár nem.”

Született feleségek

Csukás István az életről

„Nem tehetek róla, hogy megszülettem, és nem tehetek arról, hogy meghalok. Ami a kettő között van arról tehetek. Ez az én szabadságom, ha úgy tetszik öröklétem.”

Csukás István

Született feleségek 5/10 – Sötétség

„Szörnyű dolog sötétségben élni. Nem látni mindazt, ami másoknak magától értetődő. De olykor néhány szerencsés számára aprócska fény töri át a sötétséget és magával hozza annak ígéretét, hogy szebb napok várnak ránk.

Szörnyű dolog sötétségben élni. Nem látni mindazt, ami másoknak magától értetődő. De ha szerencsénk van a sötétség helyébe lép a fény. És végre meglátjuk a titkos áldozatokat, amelyeket a feleségünk hozott. A meglepő fejlődést, amelyet az anyánk mutat. Vagy a számításba nem vett következményeit a saját tetteinknek. De vannak, akik önként választják a sötétséget. Mert a sötétben csak azt látják, amit látni akarnak.”

Született feleségek

Grace klinika 6/23 – Biztonság

„A legtöbb embernek a kórház rémisztő hely. Ellenséges hely. Ahol rossz dolgok történnek. A legtöbben szívesebben lennének templomban, vagy iskolában, vagy otthon. De én itt nőttem fel. Míg az anyám dolgozott, én a galérián tanultam olvasni, a hullaházban játszottam, zsírkrétával a régi korlapokra firkáltam. Nekem a kórház volt a templom. Az iskolám. Az otthonom. A kórház volt a menedékem, a szentélyem. Jó itt lenni. Illetve jó volt itt lenni.

Én a galérián tanultam olvasni, a hullaházban játszottam és zsírkrétával a régi korlapokra firkáltam. Nekem a kórház volt a templomom, az iskolám, az otthonom, a menedékem, a szentélyem. Jó itt lenni. Illetve jó volt itt lenni.”

Grace klinika