Jean Cocteau – az álmok

„Ahogy öregszem, egyre inkább azt hiszem, hogy csak az álmaink maradandók.”

Jean Cocteau

Grace klinika 7/3 – Különc

„A legtöbb sebész különc kisgyerek volt. Míg más kisgyerekek kint játszottak, mi begubóztunk a szobánkba. Bemagoltuk a preiódusosrendszert. Órákon át kis mikroszkópok fölött görnyedtünk. Vagy békát boncoltunk. … Képzelhetik micsoda megkönnyebbülés volt, amikor felnőttünk és rájöttünk, hogy vannak még olyanak, akik éppenolyan különcök, mint mi. Mikroszkópokkal, döglött békákkal és a késztetéssel, hogy embereket szedjenek szét.

Senki nem akar különc lenni. A legtöbben észre sem veszik, hogy azok, míg túl késő nem lesz megváltozni. De nem számít mekkora különc leszel, a végén akkor is lesz valaki, aki vár rád, hacsak nem lépett még tovább. Mert ha szerelemről van szó, még a különcök sem várnak örökké.”

Grace klinika

Antoine de Saint-Exupéry – szelídítés

„Te pillanatnyilag nem vagy számomra más, mint egy ugyanolyan kisfiú, mint a többi száz- meg százezer. És szükségem sincs rád. Ahogyan neked sincs énrám. Számodra én is csak ugyanolyan róka vagyok, mint a többi száz- meg százezer. De ha megszelídítesz, szükségünk lesz egymásra. Egyetlen leszel számomra a világon. És én is egyetlen leszek a te számodra…”

Antoine de Saint-Exupéry – A kis herceg

Ébredések

„A valóság az, hogy legalább annyira nem tudjuk, mi miért vallott kudarcot, mint amennyire nem tudjuk mi miért sikerült. De azt tudjuk, hogy amikor a gyógyszer nyitotta ablak bezárult, valami másra ébredtünk rá. Tudjuk, hogy az emberi elme erősebb, mint bármilyen gyógyszer. Hát ez az, amit életben kell tartanunk, munkával, játékkal, barátsággal, családdal, mert ezek a dolgok számítanak. Hajlamosak vagyunk elfelejteni a legegyszerűbb dolgokat.”

Ébredések