Gyilkos elmék 8/19 – Eugene O’Neill a múltról

„Nincs jelen és jövő – csak a múlt, ami állandóan ismétlődik.”

Eugene O’Neill

Grace klinika 7/5 – Felnőttéválás

„Egy orvos nagyon sokáig tanul. Néznek minket, ahogy békákon gyakorlunk. Disznókon, halottakon, aztán élő embereken. Állandóan ismételnünk kell. Nevelnek minket, mint a gyerekeket, de végül felveszik a fémbetétes bakancsot és kirúgnak minket a fészekből.

Fel akarunk nőni. Kétségbeesetten akarjuk. Minden lehetőséget megragadunk. Annyira ki akarunk törni a fészekből, hogy arra nem is gondolunk, hideg lesz odakint. Borzasztó hideg. Mert miközben felnövünk olykor hátrahagyunk embereket. És mire a saját lábunkon állunk, egymagunk maradunk.”

Grace klinika

Grace klinika 5/11 – Kívánságok

„Évente legalább egyszer kívánhatunk valamit a szülinapi gyertyák fölött. Egyesek többet is bevetnek. Szempillákat. Szökőkutakat. Szerencsecsillagot. És néha nap egy ilyen kívánság valóra válik. És aztán? Olyan jó, mint gondoltuk? Sütkérezünk a boldogság meleg fényében? Vagy … csak ráébredünk, hogy még hosszú a be nem teljesült kívánságaink listája?

Nem egyszerű dolgokat kérünk. Nagy dolgokat kívánunk. Ambiciozusokat. Elérhetetleneket. Kívánunk, mert segítség kell és félünk. És tudjuk, hogy talán sokat kérünk. De azért kívánunk, mert a kívánság néha nap valóra válik.”

Grace klinika

Csukás István a gyermekről

„A gyereket sokszor leintik, hogy ne bohóckodjon, pedig pont arra kellene őket biztatni, hogy csak bohóckodjon, ameddig tud. Mindenkinek van egy saját kincsesbányája, a saját gyerekkora.”

Csukás István