Gyilkos elmék 8/24 – Richard Bach a kötelékről

„A kötelék, mely igazi családodat összefűzi, nem a vér, hanem az egymás élete iránt érzett tisztelet és a benne lelt öröm.”

Richard Bach

Grace klinika 11/24 – Idő, tragédia, remény

„A műtőben megáll az idő. Odamegyünk az asztalhoz. Megnézzük a beteget. Fogunk egy szikét. És aztán egy buborékba kerülünk, ahol csak a műtét van és semmi más nem számít. Az idő. A fájdalom. A kimerültség. Semmi. A való életben is megesik. Ha nagy dolog történik. Egy tragédia. Lefagyunk. Visszahúzódunk a buborékunkba. Csak egy másodpercnek tűnik. De aztán felnézünk és hirtelen rájövünk, hogy egy egész év volt.

Hogy léphetünk vissza a világba? Ez ijesztő. Az idő megállt. De most felgyorsul. Keresünk egy mentőcsónakot. Valamit, ami reményt ad. De tényleg készen állunk? Hogy elhagyjuk a kis buborékunkat és kilépjünk a nagy, óriási véres szörnyű világba. Készen állunk, hogy megtegyük a lehetetlent?”

Grace klinika

Grace klinika 5/17 – Árnyék

„Minden sebésznek van egy árnyéka. A félelem és a kétely sötét fellege, ami még a legjobbakat is kísérti a múltból. Úgy teszünk, mintha az árnyék nem lenne ott. Reménykedünk, hogy ha még több  életet megmentünk, új technikákat sajátítunk el, gyorsan és messzire futunk, az árnyék belefárad, majd a hajszába. De ahogy a mondás tartja: az árnyékodtól nem menekülhetsz.

Minden sebésznek van árnyéka. És csak úgy szabadulunk meg tőle, ha eloltjuk a lámpát. Ha nem menekülünk a sötét elől. És a félelmünk szemébe nézünk, emelt fövel. „

Grace klinika