Gyilkos elmék 9/24 – Emile Zola az igazságról

„Mikor az igazságot eltemetik burjánzani kezd. Megerősödik. Olyan hatalmas erőt gyűjt össze, hogy amikor végül kitör, letarol mindent.”

Emile Zola

Grace klinika 11/10 – Magány

„Volt egy férfi Maine-ben, aki teljesen egyedül élt az erdőben 30 évig. Az utolsó remetének nevezték el. 30 év emberi érintés nélkül. Beszélgetés nélkül. De magányosabbnak érezte magát, mikor elhozták onnan, mint az erdőben bármikor. A társaság ellenére is lehetünk magányosak. És ez a magány felemészthet.

Az utolsó remete meglett és elhozták őt. Ki a nagyvilágba. Sokan szomorúnak találnák az életét. Tudta, hogy mindent összevetve mégha van is valakink vagy hatalmas forgatag vesz körül, magunk vagyunk. Az akire számíthatunk, a támaszunk, a bázisunk, csak magunk vagyunk. Ha erre rájövünnk az egyedüllétünk … már egy döntés.”

Grace klinika

Grace klinika 10/14 – Küzdelem

„A rák egy biológiai pidbull. Mindig harcolni akar, és lesből támad. Megvárja, hogy a test biztonságban érezze magát, hogy azt higgye, hogy erős és egészséges. A rák ekkor lép támadásba és csak nő és nő. A test nem észleli a veszélyt.

Elbújhatunk a pidbull elől, de az csak ideig óráig segít. Csak egyféleképpen győzhetünk. Talpra kell állni. Ha szerencsénk van és élve megússzuk, szánjunk időt a ünneplésre. Mielőtt visszavesszük a páncélt, hogy megküzdjünk a következővel.”

Fekete István az egyéniségről

„Hálás vagyok érte, hogy hagytak gyereknek lenni! Nem oktattak, nem neveltek, nem irányítottak úton-útfélen és minden pillanatban. Hagytak annak lenni, aki vagyok, aki leszek.”

Fekete István