„Vedd el bűnömet és tiszta leszek, moss meg és fehérebb leszek a hónál.”
Zsoltárok könyve, 51. fejezet
Gyilkos elmék 11/2 – Paul Auster
„A világ kiszámíthatatlan. A dolgok hirtelen, váratlanul történnek. Szeretnénk úgy érezni, hogy uraljuk saját létezésünket. Ez néha igaz és néha nem. A sors és a véletlen erői uralkodnak felettünk.”
Paul Auster
Született feleségek 4/11 – Hit
„A hit annak elfogadása, ami nem bizonyítható. Így hát bízunk annak az egyetlen férfinak a szavában, akit apánknak ismertünk. Hiszünk az asszony ígéreteiben, akivel megosztjuk az ágyunkat. Szeretett barátok példájára hagyatkozunk, akik segítenek jobb emberré válni. Igen. Mindannyian szeretnénk hinni azokban, akik a legközelebb állnak hozzánk. De ahol felüti a fejét a kétely, a hitünk meginog. És gyorsan átveszi a helyét a félelem.”
Született feleségek
Micimackó a szeretetről
„Tudod Malacka, van úgy, hogy valaki nagyon törődik a másikkal. Azt hiszem, ezt hívják szeretetnek.”
Micimackó
Mr. Robot 1/4 – Démonok
„Úgy tartják az ördög akkor a legerősebb, amikor elfordulunk. Mint egy program, amely csendben fut a háttérben, amíg mi mással sz*rakodunk. Démonoknak hívjuk őket, felhasználói interakció nélkül dolgoznak. Monitoroznak, naplóznak, értesítést küldenek. Az ősi ösztönök, elnyomott emlékek, öntudatlan szokások, mind velünk vannak, mindig aktívak. Igyekszünk helyesen cselekedni jól viselkedni, elhozni a változást, de az egész sz*rt sem ér. Mert a szándékaink lényegtelenek, nem a szándékok vezérelnek, hanem a démonok. … Hogy megijesztenek-e a reményteli pillanatok? Igen, hiszen ott vannak a démonok. Mert egy felhaszhnálói jóváhagyástól független parancs úgyis kirántja a talajt a lábam alól. Tovább folytatódik a hamis örömök és valós csapások körforgása. Ezt biztosra veszem. … A démonok sosem tétlenkednek. Folyton ügyködnek. Elcsábítanak. Manipulálnak. A markukban vagyunk. És hiába vagy velem, hiába hoztalak létre. A lényeg nem változik. Egyedül küzdünk a démonainkkal. És a legjobb amit remélhetünk, a reménysugarunk a küzdelem során, hogy ha kitörünk innen, akkor a túloldalon legalább ismerős arcok várnak.”
Mr. Robot