Grace klinika 10/9 – Bocsánat

„Az orvosok sosem hibázhatnak. Egy rossz döntésből is nagy baj lehet. Persze nem szándékosan csináljuk. Senkit nem akarunk bántani. De néha így alakul. Időnként hibázunk. És sajnáljuk, hogy ha hibázunk. Nem mintha a bocsánat kérés számítana. Már nem számít. Bármennyire is sajnáljuk, már nem számít.

Mind teszünk dolgokat, amikre nem vagyunk büszkék. Tisztában vagyok ezzel. Tudom, hogy senki sem tökéletes. De hogy lehet ezzel együtt élni? Hogy lehet minden reggel felkelni, szembenézni a világgal, ha tudjuk, hogy jobbak is lehettünk volna? Jobbnak kellett volna lennünk. Elég, hogy sajnáljuk? Egy bocsánat kérés tényleg begyógyítja a sebeket? Enyhíthet a fájdalmon? Helyrehozhatja a fájdalmat, amit okoztunk?”

Grace klinika

Grace klinika 3/9 – Titkok

„Orvosként ismerjük mások titkait. A kórtörténetüket. A szexuális hátterüket. A bizalmas információ éppoly fontos egy sebész számára, mint a szike. És éppoly veszélyes is. Titkokat őrzünk. Muszáj. De nem minden titkot tudunk megőrizni.

Bizonyos szempontból az árulás elkerülhetetlen. Ha a testünk elárul. Gyakran a műtét a megoldás kulcsa. Ha egymást áruljuk el. Ha egymást áruljuk el, a megoldás kevésbé egyértelmű. Bármit megteszünk, hogy helyreállítsuk az elveszett bizalmat. De vannak olyan sebek, olyan árulások, amelyek olyan mélyek, olyan súlyosak, hogy lehetetlen helyreállítani, amit veszítettünk. És ha ez megtörténik, nem tehtünk mást, minthogy várunk.”

Grace klinika

Grace klinika 4/16-17 – Halál

„Anyám mindig azt mondta egy sebésznek egy halott mentes nap ritka ajándék. Minden nap szembenézünk a halállal. Minden nap életeket veszítünk. És minden nap azt reméljük, hogy nem kerül rá sor. Kötödünk a halálhoz. Láncokkal, mint a foglyok. Mint a rabok.”

Grace klinika

Rippl-Rónai Ödön a művészetről

„ Azok az igazi koldusok, akik a művészetet nem tudják élvezni. Mert az éhezőknek ételt lehet adni, hajléktalannak hajlékot, de akinek lelke üres, azon nem segíthet senki. Az lelkében hajléktalanul, dideregve, éhezve járhat az élet utain az idők végezetéig.”

Rippl-Rónai Ödön