Grace klinika 10/13 – Döntések

„A sebészek nap, mint nap olyan döntéseket hoznak, amelyek kétféleképpen végződhetnek. Vagy nagyon jól, vagy nagyon nagyon nagyon rosszul. A gond csak az, hogy a fantasztikusan jó döntések és a borzalmasan rosszak egyformának tűnnek, amikor meghozzuk őket.

Visszatekintve könnyű megállapítani, hogy hol hibáztunk. Megbánni egy döntést, amely korábban remek ötletnek tűnt. De ha az ítélőképességünkre hallgatunk és tesszük, amit a szívünk diktál, akkor nagyobb eséllyel jövünk rá, hogy bölcsen döntöttünk. És elkerültük a legnagyobb, legfájdalmasabb megbánást a világon. Azt, ami azzal jár, ha hagyjuk, hogy lemaradjunk valami csodálatosról.”

Grace klinika

Grace klinika 11/23 – Döntés

„Már semmiben sem vagyok biztos. Folyton ez pörög a fejemben. Újra és újra lejátszom. Nagyon fontos döntés. Meghatározó. De nem, nekem itt a helyem, ezt kell tennem. Ez biztos. Tudom. De nem számítottam rá, hogy ennyire fog fájni. … A körhinta forog tovább. Nincs kiszállás.

Talán mégis van rá mód. Le lehet szállni a körhintáról. Újrakezdeni. Megint. Biztos van rá mód, hogy eltemessük a halottainkat. Egy döntés. Én döntök. Hogy továbblépek. Hogy magam mögött hagyom. Képes vagyok rá. Menni fog. Csak annyi, hogy el kell kezdeni.”

Grace klinika

Grace klinika 3/15 – Eltűnés

„Az eltűnés gyakori a tudományban. Egy betegség hirtelen elmúlhat. Tumorok szívodhatnak fel. Felnyitunk valakit és észrevesszük, a rák eltűnt. Nem tudni miért. Bár ritka, de megesik. Téves diagnozisnak hívjuk. Azt mondjuk, az elején nem látszott. Bármit mondunk csak az igazat nem. Az életben gyakran tűnnek el dolgok. Ha valami olyan tűnik el, amiről nem is tudtunk, hiányzik?”

Grace klinika

Gyilkos elmék 6/2 – J.J. – Búcsú

„Hálás vagyok az évekért, amelyeket e családban tölthettem. Mindenért, amit közösen éltünk át. Minden fejlődési lehetőségért. A legjobbakat magammal viszem és az ő példájuk vezérel bárhová megyek. Egy barátom azt mondta legyek őszinte. Hát az leszek.  Bár nem akartam, de elindulok az úton. Főként, mert mindent leckének tekintek. Vagy talán, mert nem akarok dühösen távozni. Vagy talán, mert végre megértettem. Vannak dolgok, amelyeket nem akarunk, de el kell fogadnunk. Vannak dolgok, amelyekről tudni sem akarunk, de tanulnunk kell. És vannak, akik nélkül nem élhetünk, mégis búcsúznunk kell.”

J. J. – Gyilkos elmék