„Mindegy milyen messze utazunk, emlékeink velünk jönnek a poggyászkocsiban.”
August Strindberg
„Mindegy milyen messze utazunk, emlékeink velünk jönnek a poggyászkocsiban.”
August Strindberg
„Rabságban. Fogva tartva. A szabadságtól megfosztva. 6 év telt el így a fiatalságomból. A javító intézetben sokan elvesztik a reményt. Számomra a rabság kezdőlökés volt a bosszúálláshoz, amire megesküdtem. Amint szabadulok megbüntetem azokat, akik megfosztottak a szabadságomtól.
…
A szenvedély fűtötte akarat megállíthatatlan. Idővel lendületbe jön és akkor a változás irányíthatatlanná válik. A hajlandóság így alakul át motivációvá. És egy gyermek esküje így válik valósággá.”
„A sebészek nem a kedvességről és gügyögésről ismertek. Arrogánsak, türelmetlenek, gonoszak leggyakrabban. Azt hinnénk nincsenek barátaik. Ki viselné el őket? De a sebészek olyanok, mint a nátha. Kellemetlenek és kitartóak. A sebészek kellemetlenek, agresszívak, megállíthatatlanok. Olyan emberek, akikre szükséged lehet, ha pácban vagy.
…
Ha orvos vagy, az nem könnyíti meg a barátkozást. Talán, mert az élet és a halandóság folyton az arcunkba csap. Vagy mert ha minden nap látjuk a halált, kénytelenek vagyunk észrevenni, hogy az élet, minden perc kölcsönkapott idő. És minden ember, akivel törődni kezdünk újabb veszteség az összesítésben a vonal alatt. Ezért van az, hogy annyi orvos van, aki egyáltalán nem is barátkozik. De mi többiek kötelességből mozgatjuk a vonalat És minden veszteséget olyan messzire tolunk, amennyire csak lehetséges.”
Grace klinika
„Mi emberek nap, mint nap hozunk döntéseket. És ezek a döntések határoznak meg minket. Van, aki úgy dönt, hűséges lesz. Bár dühös és sértve érzi magát. Van, aki úgy dönt, bátor lesz. Bár majd eszét veszi a félelem. És van, aki úgy dönt, hogy harcba száll, mikor el is menekülhetett volna. De mi van azon szerencsétlenekkel, akiket gúzsba kötnek a körülmények. Mi lesz azzal, akinek nem marad választása?”
Született feleségek
„Az a szabadság, fiacskám, ha sohasem kell bocsánatot kérned!”
Az ördög ügyvédje