Ranschburg Jenő a pillanatról

„Használj ki minden pillanatot, amit gyermekeddel tölthetsz.  Ezekből a pillanatokból táplálkozik a kapcsolatotok.”

Ranschburg Jenő

Született feleségek 7/1 – Rossz hír

„Az éjszaka közepén megcsörrenő telefon. Az egyedi kézbesítéssel érkező levél. A sürgős jelzéssel ellátott e-mail. Igen. A rossz hírek tudtul adásának számos módja létezik. De van hír, ami annyira rossz, hogy személyesen kell közölni.

A rossz hír gyorsan terjed. És ha elér hozzánk, meg kell találnunk a módját, hogy megbírkozzunk vele. Ha a férjünk közli velünk, hogy továbblépett, találunk magunknak egy projektet, ami leköt minket. Ha a számlák kezdenek fölénk tornyosulni, megtaláljuk a lehetőségét, hogy keressünk egy kis plusz pénzt. Ha a tudtunkra jut egy olyan titok, ami túl szörnyű ahhoz, hogy megoszthassuk, megtanuljuk magunkban tartani. De sose szabad felednünk, hogy a rossz hír, amit éppen kaptunk, olykor lehet jó is, álruhában.”

Született feleségek

Született feleségek 4/10 – Tettek

„A tornádó ahogy jött úgy ment. Egy férfi odaadta a kabátját egy szükséget szenvedő idegennek. Egy asszony élelmet osztott az arra járóknak. Egy kamasz összehozott egy kutyát az aggodó gazdájával. Ezek azok a dolgok, melyek súlyos katasztrófák nyomában történnek. Az emberek elkezdenek apró, jó cselekedeteket végezni. Megtesznek mindent, amit tudnak, hogy segítsenek. Még ha tudják is, hogy az nem lesz elég. … Igen. Nagy tragédiák után az emberek megtesznek mindent, amit tudnak, hogy segítsenek. Még, ha tudják is, hogy az nem lesz elég.

Hét nap telt el azóta, hogy egy tornádó végig söpört a Lilaakác közön. És a lakók azóta is életük széthullott darabjait szedegették. Néhányan értékes barátságokat mentettek meg. Mások színes historiákat tártak fel. Megint mások nem várt kihívással kerültek szembe. És végül volt egy fiatal lány, aki rábukkant egy oly régóta keresett igazságra. Csak azért, hogy azt kívánja, bár ne tette volna.”

Született feleségek

Született feleségek 8/15 – Segítség

„Ami a gyereknevelést illeti Lynette Scavo hozzá volt szokva ahhoz, hogy a problémákat segítség nélkül oldja meg. A férje gyakran járt el üzleti utakra, vagy rohant el fontos megbeszélésekre, vagy surrant ki 1-1 golf partira. De attól, hogy hozzá volt szokva, hogy mindent egyedül csinál. Ez nem feltétlenül volt ínyére.

Igen, vannak amikor mindannyiunknak jól jönne egy kis segítség. Amikor nagylelkűségünkért kegyetlenség a fizetség. Amikor a viselkedésünk megbánással tölt el. És amikor a jövőnk rémisztően bizonytalanná válik. Ugyanakkor vannak olyanok is, akiken már nem lehet segíteni. És akik nem hagynak maguk után mást, csak pusztulást.”

Alfred Adler a jelentőségről

„Minden ember arra törekszik, hogy jelentőségre tegyen szert, de hiába, ha nem látjuk, hogy egész jelentőségünk annyi, amennyit másokért teszünk.”

Alfred Adler