Grace klinika 12/11 – Trauma

„Ha trauma történik, mindig ez a kérdés a legfontosabb. Hogy történhetett? Mi a sérülés mechanizmusa? Hogyan lássunk át a trauma okozta zűrzavaron, hogy meg tudjuk állapítani a valós károsodást? A trauma minden része újabb történetet mesél el. Meg kell vizsgálni az összes sérülést, hogy lássuk mi ment tönkre.

Sokat beszélünk a sérülések mechanizmusáról, hogy hol kezdődött. De az igazság az, hogy nem tudjuk. Nem lehet egyetlen okra visszavezetni egy sérülést. A sérelmek felgyülemlenek hosszú idő alatt. Egyik ütés a másik után. Egyik sokk a másik után. Egyik fájdalmasabb, mint a másik. De még akkor sem, még ha tudjuk is hogy jutottunk idáig, akkor sem tudjuk mindig meggyógyítani. Nem lehet minden sebet meggyógyítani. De nem baj. El kell fogadnom, hogy nem baj. Azt szeretném hinni, hogyha valami javíthatatlannak látszik, még nem tört el végleg.”

Grace klinika

Fekete István a karácsonyról II.

„Régi karácsonyok bukkannak fel emlékeim villanásaiból, és megvilágítják az elmúlt időt és embereket, akik élnek újra és örökké a kis karácsonyi gyertyák puha, libegő fényében.”

Fekete István

Született feleségek 3/17 – Nők

„Minden feleség szekrényében lapul egy ruhadarab, ami többet mond tulajdonosáról, mint amennyit az illető önmagáról elárulni szeretne. Lehet az egy póló, amit ki nem állhat mégis szó nélkül felvesz. De lehet egy fehérnemű, amiről tudja, hogy nem az övé mégis mélyen hallgat róla. Vagy egy ruha, amit egykor szeretett és most rá sem bír nézni. Igen. Egy nőről sokat elárul az, amit magára vesz. De még többet elárul az, amit magáról levesz vagy akinek a kedvéért leveszi.”

Született feleségek

Született feleségek 8/11 – Barátok

„Mindig könnyű megállapítani, hogy kik a barátaink. Azok, akik ránk szólnak, ha pojácát csinálunk magunkból. Vagy ha hiú ábrándokkal áltatjuk magunkat. Vagy ha túlzásokba esünk. De a barátaink közül is csak a legjobbak mondják meg az igazat. Akkor is ha tudják, dühösek leszünk. … Igen, csak a barátaink mondják meg nekünk az igazat. Úgyhogy ha felhívják a figyelmünket valami gyanúsra, talán érdemes hallgatni rájuk.

Igen, a jó barátok azok, akik megmondják nekünk az igazat önmagunkról. Még ha az igazságot mi magunk vonakodunk is beismerni. Hogy még sok mindent meg kell tanulnunk. Hogy néha muszáj segítséget kérnünk. Hogy esetleg nem veszünk észre egy kiváló lehetőséget. Igen, ha megtudjuk az igazságot az gyakran más útra terelhet minket. De sosem tudhatjuk, hogy az az út hová vezet vagy hogy ki figyeli minden léptünket.”