Vekerdy Tamás a tökéletes anyáról

“Ne legyünk tökéletes anyák, nem is tudunk azok lenni, ne szorongjunk, ne görcsöljünk ezen. Éljünk úgy, mintha többé-kevésbé normális emberek lennénk. Az élet nehéz, és együtt küzdjük magunkat végig ezen a gyerekeinkkel. Nem tökéletesnek, nem zseniálisnak kell lenni. Amikor lehet, jelen kell lenni. Kongruensnek, önmagammal azonosnak kell lenni.”

Vekerdy Tamás

Grace klinika 5/13 – Menny és pokol

„Hiszek a mennyben. És hiszek a pokolban is. Egyiket sem láttam még, de tudom, hogy léteznek. Létezniük kell. Mert menny nélkül és pokol nélkül mind eltávoznánk.

Menny. Pokol. A pokol tornáca. Senki nem tudja hova tart. És azt sem tudja senki, mi vár, ha odajut. De egy valamit tudunk teljes bizonyossággal, hogy vannak pillanatok, amik máshová repitenek. Vannak mennybéli pillanatok a földön. Egyelőre talán csak ennyit kell tudnunk.”

Grace klinika

Grace klinika 11/4 – Emlékek

„Anyám azt akarta, hogy így őrizzék meg. Az én emlékeim viszont egy kicsit mások. De biztos mindenki a maga módján emlékszik rá. Mintha nem is mindegyik ő lenne. Csak az emlék marad valakiből, ha meghal. De pont ez a baj. A memóriánk nem tökéletes, nem teljes. Keverjük a dolgokat. Minden összefolyik. Sok helyen megfordulunk és végül minden teljesen összemosodik. Pont úgy van, ahogy ő mondta: a körhinta mindig csak forog.

Azt mondják elnyomhatunk emlékeket. Lehet, hogy csak raktározzuk őket. Mert legyenek bármilyen fájdalmasak az emlékek, nincsen náluk értékesebb. Az életünk a kudarcainkra és sikereinkre is épül. Az emlékek formálnak minket.”

Grace klinika