“Ne legyünk tökéletes anyák, nem is tudunk azok lenni, ne szorongjunk, ne görcsöljünk ezen. Éljünk úgy, mintha többé-kevésbé normális emberek lennénk. Az élet nehéz, és együtt küzdjük magunkat végig ezen a gyerekeinkkel. Nem tökéletesnek, nem zseniálisnak kell lenni. Amikor lehet, jelen kell lenni. Kongruensnek, önmagammal azonosnak kell lenni.”
Vekerdy Tamás
„A tevékeny emberek nagyon hajlamosak a fatalizmusra. A gondolkodók pedig hisznek a gondviselésben.”
„Egy olyan békés nyugodt környéken, mint a Lilaakác köz még a legapróbb szabályszegés is arra sarkallhat, hogy rendőrt hívjunk. Ha a szomszéd kölyök meggondolatlanul dobálódzik. Ha a saját gyerekünket móresre kell tanítani. Ha az utcabeli kamaszok együttest alapítanak. Igen. A Lilaakác köz hölgyei hozzá voltak szokva, hogy a rendőrséget hívják. Ahhoz azonban a legkevésbé sem, hogy a rendőrség hívja őket.
..
Mikor a barátnőimnek a leginkább szükségük volt egymásra, pont akkor maradtak végtelenül magukra. Az egyik az őrjítő kényszerrel, hogy megtalálja a férjét. A másik egy fájdalmas titok leleplezésének a következményével. A harmadik a sehova sem tartozás ürességével. Ám a negyedik barátnőm számára az elszigeteltség érzése annyira teljes volt, amitől talán már nincs is menekvés.”
Született feleségek
„Nincs szomorúbb az illúzió halálánál.”
Arthur Koestler
„Az orvosokkal megesik, hogy rontaniuk kell a beteg állapotán, hogy meggyógyíthassák. Ha egy csont rosszul forr össze, eltörjük. Ha egy var túl vastag, le kell tépnünk, hogy új seb képződjön. Rosszabb lesz, hogy jobb legyen.
…
Azért megyünk orvosira, hogy megtanuljuk helyrehozni a dolgokat. Megtanuljuk, hogy olykor rontanunk kell a helyzeten, mielőtt javíthatnánk rajta. Ez kockázatos és ijesztő a sebész és a beteg számára is, de általában megéri. A beteg kap egy második esélyt, mi pedig örülünk, hogy mi adjuk meg neki. Mindenki nyer, ha sikerül.”
Grace klinika