Grace klinika 13/11 – Hősök

„Vannak hőseink. Akikre felnézünk. A példaképeink. Akik segítenek jobbá válni, mert ők jobbak nálunk. Hibátlanok, ha messziről nézzük őket. Mert ha túl közelről nézzük, kiderül, hogy a hősök is átlagemberek. És az átlagemberek cserben hagynak.

A hősök nem különlegesek. Csak emberek, mint mi. Csak élni akarnak. Boldogok akarnak lenni. Jobban dolgozni. Jobban élni. Jobban lenni. A hősök nem jobbak, nem bátrabbak, mint mások. Végülis csak emberek. Megsérülnek, összetörnek, véreznek. De néha, időről-időre, amikor számít jót tesznek, ami mindent megváltoztat. A hős is csak ember és ez a lényeg. Ha ők képesek rá, akkor mi is. Úgyhogy nem állunk meg, nem adjuk fel. Felállunk és küzdünk. És mindig megmentjük a világot.”

Grace klinika

Bosszú 3/16 – Dicsőség

„A dicsőség minden tragédia középpontja. Ha az nincs ott, nincs mélység, amibe bele lehet zuhanni, nincs büszkeség az életedben, nincs veszteni valód. A bukás dicstelen. Csak akkor változtathatod meg a pillanatot, ha a magad javára fordítod.”

Bosszú

Elisabeth Kübler-Ross a halálról

„Egy emberi lény békés halálának a látványa hullócsillagra emlékeztet; a milliónyi fények egyikére a hatalmas égbolton, amely rövid pillanatra felgyullad, hogy aztán eltűnjön örökre a végtelen éjszakában.”

Elisabeth Kübler-Ross