Elbert Hubbard – célok

“Valahányszor elindulsz otthonról, húzd be az állad, emeld fel a fejed, és szívd tele a tüdőd levegővel, idd be a napfényt, köszöntsd mosolyogva a barátaidat, és szívvel-lélekkel szoríts mindekivel kezet. Ne félj attól, hogy félreértenek, és egy pillanatig se törődj az ellenségeiddel. Döntsd el határozottan mi a szándékod, aztán pedig egyenesen törj a cél felé. Legyen szemed előtt a magasztos cél, amit kitűztél magad elé – és akkor egy idő múlva észreveszed, hogy öntudatlanul is megragadod azokat a lehetőségeket, amelyek vágyaid teljesüléséhez szükségesek, ugyanúgy, ahogy a korallállatka kiválasztja a tenger habjaiból mindazt, amire szüksége van. Képzeld önmagadat annak a tehetséges, komoly, hasznos embernek, aki lenni akarsz, és ez a gondolat óráról órára jobban átalakít majd, hogy saját eszményedet megközelítsd… A gondolat minden, őrizd meg e helyes lelki magatartást: a bátorság, az őszinteség, a jó kedély szellemét. A gondolkozás szinte alkotás. Minden jó dolognak a vágy a szülője, és midnen őszinte imádságot meghallgat az ég. Olyanokká leszünk, amilyenekké szívünk mélyén lenni szeretnénk.”

Elbert Hubbard

Született feleségek 1/20 – A tavasz

„A tavasz minden évben beköszönt, de nem mindekinek jut eszébe, hogy egy pillanatra megálljon és beszippantsa a virágok illatát. Egyeseket túlságosan leköt a jövő felett érzett aggodalmuk, vagy a múltbeli hibáik miatti félelem. Másokat az foglalkoztat, hogy rajta ne kapják őket vagy, hogy ők hogy kakphatnának rajta másokat. És mégis mindig akadnak olyanok, akik időt szakítanak arra, hogy elmerüljenek a tavasz nyújtotta csodákban. Ahogy mindig lesznek olyanok is, akik inkább a sötétben ücsörögnek, siratván mind azt, ami elveszett.”

Született feleségek