„Magunkon ítélkezni sokkal nehezebb, mint máson. Ha sikerül helyesen ítélkezned saját magad fölött, az annak a jele, hogy valódi bölcs vagy.”
Antoine de Saint-Exupéry – A kis herceg
„Magunkon ítélkezni sokkal nehezebb, mint máson. Ha sikerül helyesen ítélkezned saját magad fölött, az annak a jele, hogy valódi bölcs vagy.”
Antoine de Saint-Exupéry – A kis herceg
„Aki titkot őriz, gyakran magányosnak érzi magát. Ezért keresünk mindannyian valakit, akiben megbízhatunk. Egy szövetségest, aki megért. Egy tanácsadót, akire rábízhatjuk magunkat. Egy barátot, aki sosem szól meg. Na persze nem mindenki lesz boldog attól, ha megosztjuk vele a titkaink.
…
Aki titkot őriz, gyakran magányosnak érzi magát. Ezért keresünk mindannyian valakit, akiben megbízhatunk. Egy szövetségest, aki megért. Egy tanácsadót, akire rábízhatjuk magunkat. Egy barátot, aki sosem szól meg. Igen, mi is segítségre szorulunk, hogy elrejthessük életünk legsötétebb igazságait, mert amint megszabadulunk egy titoktól, máris ott terem egy másik.”
„A barátaimat a külsejük alapján választom meg, az ismerőseimet a jellemük, az ellenségeimet pedig az intellektusuk alapján.”
Oscar Wilde
„Meghalni nem könnyű. A testet életben maradásra tervezték. Kemény koponya. Erős szív. Élénk érzékek. Ha a test kezd elbukni, jönnek a gyógymódok. A sebészek elég arrogánsak, hogy azt higgyék, bárkit megmenthetnek. Mint mondtam, meghalni nem könnyű.
…
Élni jobb, mint meghalni. Egy pontig. De még ha helyes is hagyni meghalni a másikat, egy sebésznek nem ez a dolga. Mi arrogánsak vagyunk és versengünk. Nem szeretünk veszíteni. És a halál az veszteség. Akkor is ha tudjuk, hogy nem az, ha tudjuk, hogy ideje és hogy helyes. És tudjuk, hogy mindent megtettünk. De nehéz elhesegetni, hogy tehettünk volna többet.”
Grace klinika
„A kórházban minden nap látunk függőséget. Sokkoló, hogy hányféle függőség létezik. Túl sima ügy volna, hacsak a drog, a pia és a cigi volna. A legnehezebb a leszokásban az, hogy akarjunk leszokni. Hiszen nem véletlenül lettünk függők. Nem. Sokszor. Túl sokszor a dolgok, amik életünk normális részeként indulnak; egyszer csak átcsapnak megszállottságba, megrögzöttségbe. Kezelhetetlenné válnak. A mámort keressük. A mámort, ami mellett minden homályba vész.
…
A függőség átka az, hogy sosem ér jó véget. Mert a legvégén, bármi is volt az, ami a mennybe repített, már nem esik jól és fájni kezd. De azt mondják nem szokunk le, amíg el nem érjük a mély pontot. De honnan tudjuk, hogy ez hol van.Nem számít mennyire fáj valami van, hogy elengedni még fájdalmasabb.”
Grace klinika