„A létező szabályok csak eszközöket jelentenek különböző célok eléréséhez. Ahogyan gyarapodunk tapasztalatokban, úgy nyílnak meg új utak tekintetünk előtt. Úgy válunk képessé rá, hogy új ösvényeket nyissunk, új eszközöket alkalmazzunk, és rájöjjünk, mi szolgálja legjobban céljainkat.”
Boris Vallejo
„Kiskoromban annyit tudtam a bosszúról, amennyit a biblia a számba rágott. Olyan erkölcsi szlogeneket, mint ha megdobnak kővel dobd vissza kenyérrel vagy a harag rossz tanácsadó. … De mi van azzal a rosszal, ami a haragot előidézte? Annak aki ellen vétettek, a valódi elégedettséget csak az egyik adhatja meg két dolog közül. A teljes megbocsátás vagy a bosszú. … Amikor mindent mi valaha kedves volt számodra elvesznek tőled már csak a bosszú marad.”
Bosszú
„Mind arról álmodunk, hogy egyszer boldogok leszünk, ha végre elértük a céljainkat. Pasit találunk, a gyakornokság lejár. Ez az álom. Egyszer megvalósul. De ha emberből vagyunk, azonnal másról kezdünk álmodozni. Mert, hogy ha ez álom inkább felébrednénk, de azonnal.
…
Egy ponton be kell látnunk, hogy az álomból rémálom lett. Elhitetjük magunkkal, hogy a valóság jobb. Meggyőzzük magunkat, hogy jobb nem is álmodozni. De a legerősebbek, a legelszántabbak kitartanak az álmok mellett. Vagy hirtelen egy olyan új álomba csöppenünk, amire nem is számítottunk. És akkor ráébredünk, bármily valószínűtlen is, hogy reménykedünk. Egy kis szerencsével rájövünk, hogy minden dacára, az élet dacára a legnagyobb álom, hogy még képesek vagyunk álmodni.”
Grace klinika
„Az összes fegyver közül, amivel csatába indulunk az elme a leghatásosabb. Minden ösztönünk és tudásunk kulcsa. Segít megkülönböztetni a barátot az ellenségtől, a szeretetet a gyűlölettől. De még ha ez a fegyver hibás is, nem maradsz védtelen, mert az elme ha nem ép, még veszélyesebb. És nincs rá garancia, hogy következő áldozatként nem magát választja.”
Bosszú
„A világon mindenki a boldogságot hajszolja – és van is egy biztos mód, amellyel megtalálhatjuk: ellenőrizzük a gondolatainkat. A boldogság nem a külső körülményeken,hanem a belsőnkön múlik. Nem az a tény tesz boldoggá vagy boldogtalanná, hogy mid van, kivagy, hol vagy, mit csinálsz – csakis az, hogy mit gondolsz minderről. Például két ember lehet ugyanazon a helyen, és teheti ugyanazt egyszerre, mindkettőnek nagyjából ugyanannyi pénze és tekintélye lehet – mégis lehet az egyik szerencsétlen, a másik pedig boldog. Miért? A dolgok eltérő megítélése miatt. Éppen annyi boldog arcot láttam a pusztító hőségben napi hét centért izzadó és küszködő kínai munkások között, mint a New York-i Park Avenue légkondicionált hivatalaiban.”
D. Carnegie