„A végzet kétféleképpen is elpusztíthat minket, ha nem teljesíti be a vágyainkat … vagy ha teljesíti azokat.”
Henri Frederic Amiel
Grace klinika 12/6 – Szégyen
„A családja szerint ez a beteg nem dohányzott. Valójában 20 évig napi 2 csomaggal is elszívott a kocsijában, amíg a felesége és a gyerekei aludtak. Néha pont az a probléma, amit a beteg szégyell, amit el akar titkolni. De a sebész elől nem tudja, mert a test nem hazudik. Mindenki láthatja az igazságot és közben egyetlen szó sem hangzik el.
…
Azt mondják, minden emberi viselkedést a szégyenérzet irányít. A lényeg, hogy kinek hisszük magunkat. Elvenni azonban nem lehet. És a test nem hazudik. Az egész világ láthatja a igazságot. A szégyenünk megfojt, megöl. Belülről rohaszt minket szét, ha hagyjuk neki. Ne engedjék, hogy így legyen.”
Grace klinika
Grace klinika 11/9 – Sokk
„Ha trauma ér minket, testünk riadóztatja a védelmi rendszerét. Az agy egy pillanat alatt üzenetet kap, hogy katasztrófa történt. A vér odaáramlik, ahol a legnagyobb a baj. Beáramlik az izmokba, a tüdőbe, a szívbe, az agyba. Az agy dönti el, mit tegyen a test. Nézzen szembe a veszéllyel vagy meneküljön. Az egyetlen cél, hogy a test minél kevésbé sérüljön. De ami történt, lehet hogy visszafordíthatatlan. Ezt úgy hívjuk: sokk.
…
Amikor a sokk elmúlik. Amikor a test elfogadja, hogy trauma érte, akkor már nem kell védekeznie. Egy rémes pillanat. Sebezhető. A sokk reakció megvédett minket és lehet, hogy meg is mentett.”
Grace klinika
Született feleségek 4/2 – Mosoly
„Semmi sem megtévesztőbb egy mosolynál. És ezt senki sem tudja jobban, mint azok, akik mögéje rejtőznek. Egyesek kivillantják a fogukat, hogy udvariasan figyelmeztessék az ellenségeiket. Mások sugárzó arcot öltenek, hogy leplezzék könnyeiket. Vagy ostoba grimaszt vágnak, hogy a félelmüket palástolják. És akkor ott az a ritka mosoly, ami tényleg szívből jön. Annak az embernek a mosolya, aki tudja hogy a gondjait hamarosan elfelejtheti.”
Született feleségek
Goethe a sikerről
„Az emberek ritkán érnek el sikert abban, amit nem élvezettel csinálnak.”
Goethe