„A szeretet az egyetlen ésszerű és kielégítő válasz az emberi létezés problémájára.”
Erich Fromm
Gyilkos elmék 11/1 – Arisztotelész a munkáról
„A munkában lelt öröm teszi a munkát tökéletessé.”
Arisztotelész
Grace klinika 9/16 – Kockáztatás
„Az epilepszia kezelésére van egy módszer, amely műtétileg vágja el a jobb és a bal agyfélteke közötti kapcsolatot. A cél, hogy blokkoljuk a rohamokat kiváltó jeleket. A gond csak az, hogy ezzel kiiktatjuk az agy azon képességét, hogy kommunikáljon önmagával. A balféltekének fogalma sincs mire készül a jobb. A páciensnek gondjai lehetnek a koordinációval, a memóriával, a beszéddel. Ezt a drasztikus megoldást csak akkor veszik fontolóra, ha már minden más opciót kizártak. Mert amint a sebész vágott, többé nincs visszaút.
…
A sebészeknek mindig jó okuk van arra, hogy kockáztassanak a rizikós, mindent vagy semmit, nincs visszaútféle műtétekkel, amik esetenként borzalmas következményekkel járhatnak. És időnként beválnak. „
Grace klinika
Charlie Chaplin – A diktátor – Záróbeszéd
„Sajnálom, nem akarok császár lenni. Nem nekem való. Nem akarok uralkodni, nem akarok senkit leigázni. Segíteni szeretnék mindenkin, ha lehet – zsidón, árján, feketén és fehéren.
Mindnyájan segíteni akarunk egymáson. Ilyen az ember. Embertársunk boldogsága éltet, nem a nyomorúsága. Nem akarjuk gyűlölni, megvetni egymást. Mindenkinek jut hely ezen a világon. Elég gazdag az anyaföld, eltart mindnyájunkat.
Kapzsiság mérgezi az ember lelkét, gyűlöletbe rekeszti a világot, nyomorúságba és vérontásba masíroztat bennünket. Robogunk, repülünk, mégis kalodába zárjuk magunkat. A gépek, a bőség korszakában még mindig szűkölködünk. A tudás cinizmussá vált, értelmünk rideg, szívtelen. Túl sokat gondolkozunk, és túl keveset érzünk. A gépesítés mellé emberség kellene. A bölcsesség mellé kedvesség és jóság. Ha ez nincs, könyörtelen lesz az élet és mindennek vége.
A repülőgép és a rádió közelebb hozott bennünket egymáshoz. Valójában ezek is az emberi jóságot hirdetik, az egyetemes testvériséget, mindnyájunk egységét. Most is eljut a hangom sokmillió emberhez szerte a világon, sokmillió kétségbeesett férfihoz, asszonyhoz és gyermekhez, a kegyetlen rabtartó rendszer áldozataihoz. Ha meghallják a hangomat, ezt kiáltom nekik: Ne veszítsétek el a reményt! A ránk szakadt szenvedés a kapzsiság múló uralma, azoknak a kapálózása, akik félnek az emberi haladás útjától. A gyűlölség elmúlik, a diktátorok meghalnak, a néptől bitorolt hatalmuk visszaszáll a népre. Amíg az ember halandó, a szabadság nem pusztulhat el.
Katonák! Ne szolgáljátok a szörnyeteget, mert megvet, rabszolgává tesz, béklyóba ver, megköti az életet, előírja, mit tegyetek, mit gondoljatok, és mit érezzetek! Fegyelmez, éheztet, csordaként bánik veletek, ágyútölteléknek használ. Ne szolgáljatok embertelen embert, gépagyú, gépszívű gépembert! Nem vagytok gépek! Emberek vagytok! Emberek, szívetekben az emberiség szeretete! Ne gyűlöljetek! Csak az gyűlöl, akinek nem jut szeretet, akiben nincs szeretet és emberség!
Katonák! Ne harcoljatok rabszolgarendszerért! A szabadságért harcoljatok! Meg van írva Lukács evangéliumának 17. fejezetében, hogy Isten országa tibennetek van, nem egy emberben, vagy az emberek egy csoportjában, hanem minden emberben! Tibennetek! Nektek, a népnek megvan a hatalma, hogy gépeket alkosson, hogy boldogságot teremtsen! Hogy az életet széppé és szabaddá tegyétek, csodálatos kalanddá varázsoljátok. Használjátok hát a demokrácia nevében ezt a hatalmat: Egyesüljünk valamennyien, harcoljunk az új világért, amelyben az ember dolgozhat, amely a fiatalnak jövőt, az idősnek biztonságot ad.
A szörnyetegek is ilyeneket ígértek, amikor hatalomra kerültek. Hazudnak! Nem tartják be az ígéreteiket. Soha nem is teszik! A diktátor maga szabad, de a nép rabszolga. Azért küzdünk most, hogy felszabadítsuk a világot, ledöntsük a nemzeti határokat, megszabaduljunk a kapzsiságtól, a gyűlölettől és az el nem fogadástól. Harcoljunk az értelem világáért, azért a világért, ahol a tudomány és a haladás mindnyájunk boldogságához vezet! Katonák! A demokrácia nevében egyesüljünk!”
Grace klinika 9/4 – Bűntudat
„A sebészek ruhája színpadikus jelentéssel bír. A köpeny, a kitűző, a műtős ruha hatalommal ruházzák fel a viselőjét. Megbízhatóságot sugall. De ha a ruha lekerül, az más történet. Érzékenyek vagyunk. Sebezhetőek. Emberek. És éppúgy hajlamosak hibásan ítélkezni, mint bárki más.
…
Lehet, hogy nehéz beismerni egy a sebésznek, de nem szégyen egyszerűen embernek lenni. Megkönnyebbülés a beismerés. Elfogadni, ki vagy valójában. És engedni, hogy a világ is ilyennek lásson. Egy kis önismeret nem árt senkinek. Mert, ha tudod, hogy ki vagy, könnyebben rájössz mit akarsz és végül, hogy mire van szükséged.”
Grace klinika