„Mindig lesznek emberek, akik meg fognak bántani, tehát nem szabad feladnod a hitet. Csak légy óvatos!”
Gabriel Garcia Marquez
„Mindig lesznek emberek, akik meg fognak bántani, tehát nem szabad feladnod a hitet. Csak légy óvatos!”
Gabriel Garcia Marquez
„Az a baj a rezidensséggel, hogy mindig őrültnek érezzük magunkat. Évekig nem alszunk. Minden nap krizis helyzetben lévő emberek közt mozgunk. Már nem látjuk át, mi a normális. Akár önmagad, akár más kapcsán. És az emberek mégis elvárják, hogy megmondjuk, hogy vannak. Honnan a fenéből tudhatnánk? Az ember azt sem tudja, ő hogy van.
…
Nem az a csoda, hogy miért őrülnek meg az emberek. Inkább az, hogy miért nem. Annak ellenére, hogy mi mindent elveszíthetünk egy pillanat alatt. Vajon mi a csuda tart minket össze?”
Grace klinika
„Mi orvosok egy folyamatosan fejlődő világban élünk és előretartunk, ha egy percre megállunk, máris lemaradunk. De bármennyire igyekszünk is előrehaladni, bármennyire is csábító az, hogy soha ne nézzünk vissza, a múlt mindig visszatér és arcul csap. És a történelem mindig újra igazolja, hogy annak, aki elfelejti a múltat a végzete, hogy megismételje.
…
Néha a múltat nem tudjuk csak úgy egyszerűen elengedni. Máskor pedig bármit megtennénk csak, hogy elfeledjük végre. És néha valami újat tudunk meg a múltról, ami mindent megváltoztat a jelenben.”
Grace klinika
„Elfuserálnak a szüleid. Nem akarják, de mégis megteszik. Felruháznak a saját hibáikkal és adnak hozzá egy kis pluszt.”
Philip Larkin
„Már semmiben sem vagyok biztos. Folyton ez pörög a fejemben. Újra és újra lejátszom. Nagyon fontos döntés. Meghatározó. De nem, nekem itt a helyem, ezt kell tennem. Ez biztos. Tudom. De nem számítottam rá, hogy ennyire fog fájni. … A körhinta forog tovább. Nincs kiszállás.
…
Talán mégis van rá mód. Le lehet szállni a körhintáról. Újrakezdeni. Megint. Biztos van rá mód, hogy eltemessük a halottainkat. Egy döntés. Én döntök. Hogy továbblépek. Hogy magam mögött hagyom. Képes vagyok rá. Menni fog. Csak annyi, hogy el kell kezdeni.”
Grace klinika