„Tudjuk, hogy kik vagyunk? Tudjuk, hogy mi történt velünk? Így akarunk élni? Elég egy személy, egy beteg, egy pillanat, hogy az életünk örökre megváltozzon. Hogy megváltozzon a világnézetünk és gondolkodásunk. … Tudjuk kik vagyunk? Tudjuk, hogy mi történik velünk? Így akarunk élni? … Tudjuk, hogy kik vagyunk? Tudjuk, hogy mi történt velünk? Így akarunk élni?
…
Tudjuk, hogy kik vagyunk? Tudjuk, hogy mi történt velünk? Így akarunk élni?”
Grace klinika
„A jó házasságok is tönkremennek. Az egyik percben még szilárd talajon állsz, a következőben már nem. És mindig két sztori van. A tiéd és az övé. De mindkét sztori ugyanúgy kezdődik. Úgy, hogy két ember egymásba szeret. … Senki nem hiszi, hogy a végén elválik. Azt hisszük, a miénk örökké fog tartani. Ezért mindig sokkot jelent, amikor rájövünk, hogy vége. Az egyik percben még szilárd talajon állunk. A következőben már nem.
…
Megvan benned, ami kell? Ha a házasságod bajba jut, kiállod a vihart? Ha megmozdul a föld és a világod romba dől. Talán csak hinni kell és bízni, hogy együtt túlélitek. És bármi lesz is nem feladni.”
Grace klinika
„Ne azt nézd, hogy az embereknek mijük nincsen, hanem hogy mijük van; mert még a legnyomorultabbnak is van olyan lelki kincse, mely belőled hiányzik. Kifogásolni, fölényeskedni bárki tud; tanulj meg mindenkitől tanulni.”
Weöres Sándor
„A kertvárosban bűnt találni nem nehéz. Csak a zárt ajtók mögé kell benézni. Máris megláthatjuk, ahogy a szomszédunk adót csal. Túl sok vodkát iszik. És elcseni az apja magazinjait. Bizony a kertváros tele van bűnösökkel, akik közül néhányan olykor megbánják a bűneiket.
…
A kertvárosban nem nehéz bűnt találni. Csak a zárt ajtók mögé kell benézni és megláthatjuk, amint a szomszéd asszonyaink megcsalják a férjüket. Neheztelnek a gyermekeikre. Áskálódnak a barátaik ellen. De bármennyire is szeretjük kitárgyalni embertársaink bűnös cselekedeteit. Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy nagy különbség van vétek és a gonoszság közt. Milyen szomorú, hogy mindig akad valaki, aki készségesen jön és emlékeztet rá.”
Született feleségek
„Mindannyian viszünk magunkkal valamit. Na persze jó, ha együtt utazunk valakivel, aki képes enyhíteni a terhen. De általában könnyebb egyszerűen csak ledobni azt, amit addig hurcoltunk, hogy hazaérhessünk annyival is előbb. Feltételezve persze, hogy lesz valaki, aki tárt karokkal fogad, amikor megérkezünk. Miért ragaszkodunk úgy a csomagunkhoz még akkor is, mikor kétségbe esetten próbálunk tovább lépni? Mert mindannyian tudjuk jól, hogy megeshet, túl hamar engedjük el.”
Született feleségek