Grace klinika 9/8 – Varázs

„A legtöbb ember utálja a kórházat, de a gyakornokok nem. Számukra a kórház varázslatos hely. Költői. A gépek ritmusa. A műtős köpenyek suhogása. Egy hely tele ígéretekkel, izgalommal, meglepetéssel. Egy hely, ahol az álmok valóra válhatnak.

Nincs szükség hárfaszóra, madárdalra és égből aláhulló rózsaszirmokra. És vannak napok, amikor a románc meghal, de csak nézz körül. A dolgok lenyűgözőek, ilyenkor állj meg egy percre, élvezd a szépséget. Érezd a varázst. Szívd magadba, mert nem tart örökké. A románc meghal. történnek dolgok és az emberek változnak. A szerelem is meghal. De talán nem ma.”

Grace klinika

Anthony de Mello – szeretet, változás

„Ha szeretsz, más szemmel nézel a világra; nagylelkű leszel, megbocsátó, jószívű, pedig korábban esetleg kemény és rideg voltál. Az emberek óhatatlanul is hasonlóan viszonyulnak majd hozzád, s hamarosan abban a szeretetteljes világban élsz, amit te magad teremtettél.”

Anthony de Mello

Született feleségek 4/15 – Anyák napja

„Minden év májusának második vasárnapján van szokásban azokat az asszonyokat ünnepelni, akiktől az életet kaptuk és még annyi minden mást. Azokat, akik védelmeznek minket minden áron. Akik bátran megküzdenek azokkal, akik ártani probálnak nekünk. Akik a mi boldogságunkat előrébb helyezik a sajátjuknál. De legfőképp az anyai szeretet ünnepeljük, ami fogyhatatlan, örök és feltétlen az első perctől kezdve.”

Született feleségek

Grace klinika 4/9-10 – Valóság

„Azért leszünk orvosok, hogy életeket mentsünk. Azért leszünk orvosok, hogy jót tegyünk. Azért leszünk orvosok, mert kell az adrenalin, az eufória, a lökés. De amire emlékszünk a nap végén, az a veszteség, amit álmatlanul visszapörgetünk éjjelenként. Az a fájdalom, amit okoztunk. A baj, amit nem orvosoltunk. Az életek, amiket tönkretettünk vagy nem mentettünk meg. Vagyis az orvoslás a gyakorlatban alig hasonlít az eredeti célhoz. A tapasztalat nagyon gyakran nyakatekert és fenekestül felfordul.

A nap végén az orvoslás gyakorlata kevéssé hasonlít az álmunkra. Azért leszünk orvosok, hogy életeket mentsünk. Azért leszünk orvosok, hogy jót tegyünk. Azért leszünk orvosok, mert kell az adrenalin, az eufória, a lökés. De amire emlékszünk a nap végén, az a veszteség, amit álmatlanul visszapörgetünk éjjelenként. Az a fájdalom, amit okoztunk. A baj, amit nem orvosoltunk. Az életek, amiket tönkretettünk vagy nem mentettünk meg. A nap végén a valóság távol áll a reményeinktől. A valóság a nap végére legtöbbször nyakatekert és fenekestül felfordul.

Néha a világ a feje tetejére áll. És aztán valahogy valószínűtlenül, amikor nem is várnánk, a világ ismét helyre áll.”

Grace klinika