Gyilkos elmék 13/20 – Mark Twain a megbocsátásról

„A megbocsátás az az illat, melyet az ibolya hint a cipősarokra, mely eltapossa őt.”

Mark Twain

Grace klinika 3/13 – Remény

„Senki nem azt tervezi, hogy az élete csak úgy eltelik. Mind azt hisszük, hogy nagy emberek leszünk. És attól a naptól fogva, hogy eldöntjük, sebészek leszünk tele vagyunk szép reményekkel az új feladatokat és az embereket illetően, akiken segítünk majd. Hisszük hogy megváltjuk a világot. Szép reményeink vannak azzal kapcsolatban, hogy kik leszünk és hová jutunk. És egyszer ott leszünk.

Mind azt hisszük, hogy nagyok leszünk és csalódunk, ha a reményeink nem valósulnak meg. De néha a reményeink alaptalanok. Néha amire számítunk könnyen elhaványul amellett ami váratlanul ér. Miért ragaszkodunk a reményeinkhez? Mert amire számítunk az tartja bennünk a lelket. A reményeink tartanak talpon. Amire számítunk az csak a kezdet. Amire nem számítunk attól változik meg az életünk.”

Grace klinika

Mr. Robot 1/8 – Bizalom

„Hackerek. Alapból nem bízunk senkiben. Még egymásban sem. Sosem mondhatom el neki. Ez mindig kettőnk közé áll majd. A falam, amin ő nem tud átnézni. És ő is tudja.”

Mr. Robot

Grace klinika 2/1 – Gondolkodás, érzelmek

„Ahhoz, hogy jó sebész légy sebészként kell gondolkodnod. Az érzelmek zavarosak. Gyűrd le szépen őket és lépj be inkább a tiszta, szép, steril műtőbe, ahol a feladat ilyen egyszerű: vágj, varrj és zárj. Néha olyan vágással kell szembenézned, ami nem gyógyul. Egy vágás, amitől a varratok felszakadnak.

Azt mondják a gyakorlat teszi a mestert. Elméletben minél többet gondolkodsz sebészként, annál hamarabb válsz azzá. Minél érzelemmentesebb maradsz, minél semlegesebb: vágsz, varrsz, zársz. Annál nehezebb lesz kikapcsolni a dolgot. Azaz nem sebészként gondolkodni. Emlékezni arra, hogy milyen érzés emberi lényként gondolkodni. „

Grace klinika