„Nem azért szégyenkezünk, mert hibát követtünk el, hanem mert megaláztatásunkat mindenki látja.”
Milan Kundera
„Nem azért szégyenkezünk, mert hibát követtünk el, hanem mert megaláztatásunkat mindenki látja.”
Milan Kundera
„Forradalomról akkor beszélünk, amikor sokak vágyát egyetlen ember tettei szülik. A változás hullámai akkor indulnak el, amikor az első követ dobják arra, aki a hatalomban van és csak úgy csillapodnak, ha az egyik fél legyőzetve hever vagy a két fél egyesül.
…
A forradalom sikeréhez teljes elkötelezettség szükségeltetik a negatív előjelek ellenére is. Az áramlat bármikor megfordulhat és minden veszteség tovább tüzeli a vágyat, hogy mindenáron győzzünk. A forradalom csak egy dolgot garantál az ártatlanok hullnak el legelőször.”
„Köztudott, hogy a pozitív gondolkodás boldogabb, egészségesebb élethez vezet. Gyerekkorunkban azt mondják, hogy mosolyogjunk és vágjunk jóképet a dolgokhoz. Felnőttként elvárják, hogy a dolgok jó oldalát keressük, hozzuk ki a legjobbat mindenből és félig tele poharakat lássunk félig üres helyett. De néha a valóság az utunkba áll és nem tudjuk imitálni a boldogságot. Az egészségünk bekrepálhat, a barátunk megcsalhat. Barátban is csalódhatunk. És ezekben a percekben akarjuk a valóságot. Ledobni az álarcot és a valódi, ijedt, szomorú énünket adni.
…
A legtöbb ember ugyanazt az egyszerű dolgot akarja az élettől. A boldogságot. De talán éppen ez a vágyakozás, a boldogságra törekvés az, ami miatt sosem leszünk boldogok. Minél inkább törekszünk a boldogság állapotára, annál jobban összezavarodunk. Annyira, hogy már magunkra sem ismerünk. Ehelyett csak mosolygunk. Megfeszülünk, hogy olyan boldogok legyünk mint szeretnénk. Míg végül arcul nem csap, hogy a boldogság mind végig előttünk nem volt. Nem az álmainkban, a vágyainkban, hanem az ismert, kényelmes megszokott helyeken.”
Grace klinika
„Nem az ellenség csábítja az embert gonosz utakra.”
Buddha
„Ha a világ mindenség alapvető törvényszerűsége az entrópia állandó növekedése, akkor az élet alapvető törvényszerűsége az entrópia elleni harc.”
Vaclav Havel