„A végzet nem elégíthető ki egyetlen sorscsapással.”
Publilius Syrus
Francois de la Rochefoucauld – sebek
„Az elme sérülései ugyanolyanok, mint a testen ejtett sebek. Bár mindent megteszünk, hogy begyógyítsuk a heg mégis megmarad.”
Francois de la Rochefoucauld
Gyilkos elmék 8/22 – W. Somerset Maugham a változásról
„Nem azok vagyunk idén, akik tavaly. És azok sem, akiket szeretünk. Szerencsés véletlen, ha megváltozva tovább szeretjük a megváltozott személyt.”
W. Somerset Maugham
Grace klinika 11/24 – Idő, tragédia, remény
„A műtőben megáll az idő. Odamegyünk az asztalhoz. Megnézzük a beteget. Fogunk egy szikét. És aztán egy buborékba kerülünk, ahol csak a műtét van és semmi más nem számít. Az idő. A fájdalom. A kimerültség. Semmi. A való életben is megesik. Ha nagy dolog történik. Egy tragédia. Lefagyunk. Visszahúzódunk a buborékunkba. Csak egy másodpercnek tűnik. De aztán felnézünk és hirtelen rájövünk, hogy egy egész év volt.
…
Hogy léphetünk vissza a világba? Ez ijesztő. Az idő megállt. De most felgyorsul. Keresünk egy mentőcsónakot. Valamit, ami reményt ad. De tényleg készen állunk? Hogy elhagyjuk a kis buborékunkat és kilépjünk a nagy, óriási véres szörnyű világba. Készen állunk, hogy megtegyük a lehetetlent?”
Grace klinika
Rippl-Rónai Ödön a művészetről
„ Azok az igazi koldusok, akik a művészetet nem tudják élvezni. Mert az éhezőknek ételt lehet adni, hajléktalannak hajlékot, de akinek lelke üres, azon nem segíthet senki. Az lelkében hajléktalanul, dideregve, éhezve járhat az élet utain az idők végezetéig.”
Rippl-Rónai Ödön