Gyilkos elmék 8/1 – Andrew Carnegie az öregedésről

„Ahogy öregszem kevésbé figyelek arra,  hogy valaki mit mond. Azt figyelem, hogy mit tesz.”

Andrew Carnegie

Grace klinika 13/18 – Üzenet

„Mikor Anyám alzheimer kórja súlyosbodott, átnéztem a számláit és találtam egy cetlit. Ez volt a cetlire írva: Fontos! Mondd Meredith-nek, hogy ne …” És ennyi, nem fejezte a mondatot. Mit ne csináljon Meredith? Ne igyon túl sokat? Ne simogasson kutyákat? Ne szeressen bele bárkibe? Ne hagyja menni a locsolót? Akkoriban keveset beszéltünk. Ezt már bánom. Többet kellett volna.

Folyton Anyám cetlijére gondolok. Mondd Meredith-nek, hogy ne. Ne féljen? Ne aggodjon? Ne adja fel olyan könnyen? Ne legyen szerelmes? Ne szüljön gyereket? Ne hazudjon soha? Sokat töprengek, mit tegye, mit ne tegyek. Megtanultam, hogy minden rajtam múli. Csakis rajtam. Már nincs kitől megkérdeznem. Én döntöm el, hogy mit akart írni. Mondd Meredith-nek, hogy ne féljen. Szia, Anya.”

Grace klinika

Csukás István a gyerekről

„A gyerek még nem felejtette el a közös nyelvet, még vidáman és könnyedén tud beszélgetni fűvel, fával, felhővel, állatokkal. Beszélgetni és eszmét cserélni. Hogy a világ egy és oszthatatlan. Az életet, az élet eszméjét nemcsak az ember hordozza, élet van a fűben, fában, kicsikben és nagyokban, bogarakban és csillagokban. Milyen szép, milyen mesebelien szép!”

Csukás István