Isaac Asimov – élet és halál

„Az élet kellemes. A halál békés. Az átmenet az, ami problémás.”

Isaac Asimov

Grace klinika 2/11 – A magány

„Negyven évvel ezelőtt a Beatles egy egyszerű kérdést tett fel a világnak. Tudni akarták honnan jönnek a magányos emberek. Az én elméletem szerint a magányos emberek nagy része a kórházakból jön, vagy pontosabban a kórházak sebészeti osztályáról. Sebészként félretesszük a saját szükségleteink a betegeink érdekei miatt. Elhanyagoljuk a saját barátainkat és családunkat, csak hogy segítsünk mások barátain és családjain. Így aztán végül mire a nap leszáll teljesen magunk maradunk és ennél magányosabb érzés nincs is a világon.

Négyszáz évvel ezelőtt egy másik híres angol pasas is véleményt formált a magányról, John Don. Szerinte sosem vagyunk egyedül. Persze szebben hangzott, amikor ő mondta. Senki sem különálló sziget, amely teljes lehet önmagában. Összegezve a szigetes rizsát mindössze úgy gondolta, hogy mindenkinek arra van szüksége, hogy valaki odajöjjön és azt mondja nem vagyunk egyedül. És ki mondta, hogy az a valaki nem lehet négylábú. Valaki, akivel játszhatunk, szaladgálhatunk vagy csak együtt lóghatunk.”

Grace klinika

Grace klinika 7/11 – Gyógyítás

„Egyrészről a gyógyítás tudomány. De szerintem művészet is. Akiknek a gyógyítás csak tudomány, azok ne álljanak mellettünk, ha nem áll el egy vérzés vagy ha a gyerekünk üvölt a fájdalomtól. Az orvosok a könyvet követik, a művészek az ösztöneiket. Egy művész érzi a fájdalmadat és bármeddig elmegy, hogy csitítsa. Bármeddig. Itt ér véget a tudomány és kezdődik a művészet.

Minden műtét extrém. Felvágunk egy testet, kiveszünk belőle darabokat, majd újra összarakjuk. Még jó, hogy az élet nem jár szikével. Mert ha úgy lenne, ha valami fájni kezdene, csak vágnánk … és vágnánk … és vágnánk. Az a helyzet, hogy amit kivágunk egy szikével, azt többé nem kapjuk vissza.”

Grace klinika