Milan Kundera a magányról

„A magányra nem ellenségei ítélik az embert, hanem a barátai.”

Milan Kundera

Grace klinika 4/15 – Őrült

„Az a baj a rezidensséggel, hogy mindig őrültnek érezzük magunkat. Évekig nem alszunk. Minden nap krizis helyzetben lévő emberek közt mozgunk. Már nem látjuk át, mi a normális. Akár önmagad, akár más kapcsán. És az emberek mégis elvárják, hogy megmondjuk, hogy vannak. Honnan a fenéből tudhatnánk? Az ember azt sem tudja, ő hogy van.

Nem az a csoda, hogy miért őrülnek meg az emberek. Inkább az, hogy miért nem. Annak ellenére, hogy mi mindent elveszíthetünk egy pillanat alatt. Vajon mi a csuda tart minket össze?”

Grace klinika

Bosszú 1/12 – Szavak

„Az idő kerekét nem lehet visszaforgatni, ha lehetne a fogaskerekek simábban pörögnének, hazugságok és gyanusítgatások otromba árjában. Néhány szó olyan kristálytisztán zeng, mint egy templomi harang, magasan szárnyal és az igazságot hirdeti. Vannak szavak, amelyek örök érvényűek. Eltemethetjük, elégethetjük őket, de az a sorsuk, hogy újjászülessenek, mint főnixmadár a hamvaiból. És amikor újjászületnek, szó szerint elakad a lélegzet.”

Bosszú

Bosszú 2/15 – Megtorlás

„A megtorlás folyamatának legtisztább formája szimmetrikus. Az ártatlanok ellen vétkezők megfizetnek. A leszámolás legnagyobb veszélye, hogy az erőszak ördögi köréből nincs kitörés. És fennáll a kockázat, hogy egy nagyobb büntett révén a bűnös megúszhatja.”

Bosszú